26 ezer halott az EU útjain

Az Európai Bizottság által közzétett, a közúti közlekedés biztonságáról szóló tavalyi statisztikák szerint továbbra is igaz, hogy Európa közútjai a legbiztonságosabbak a világon, ám megtorpant a közúti balesetek halálos áldozatainak számában eddig tapasztalt csökkenés. Tavaly 26 ezren haltak meg Európa útjain, tehát 5500-zal kevesebben, mint 2010-ben.

2014-hez képest semminemű javulást nem lehetett tapasztalni ezen a területen az unióban. A bizottság becslései szerint ráadásul 135 ezren szenvedtek tavaly súlyos sérülést közúti balesetekben az EU területén. A súlyos sérüléssel járó, illetve a halálos közúti balesetek miatt a társadalomra háruló költségek (rehabilitáció, gyógyítás, anyagi károk stb.) legalább 100 milliárd euróra rúgnak.

„Egyetlen elveszített emberélet vagy súlyos sérülés is sok. A múlt évtizedekben figyelemre méltó mértékben sikerült csökkenteni a halálos kimenetelű közlekedési balesetek számát, de mostanra megtorpant ez a folyamat, és ez aggodalomra ad okot. Az EU azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2020-ig Európában a felére csökkenti a közúti balesetek halálos áldozatainak számát, ezért nagyon sok még a tennivaló. Arra biztatom a tagállamokat, hogy mind a szabályok megtartatásában, mind a figyelemfelhívásban növeljék az erőfeszítéseiket” – nyilatkozta a közlekedéspolitikáért felelős uniós biztos, Violeta Bulc.

Az új technológiák és a technológiai újítások a biztos szerint egyre meghatározóbbak a közúti közlekedés biztonságának alakulásában. Közép- és hosszú távon például rendkívül ígéretes megoldás lehet az ütközések elkerülésére az „összekapcsolt” és az automatizált gépjárművezetés. „Mi, jogalkotók is mindent megteszünk azért, hogy meglegyen a változásokhoz szükséges jogszabályi háttér” – fűzte hozzá Bulc.

Szlovákia az átlag alatt

Tavaly az EU-ban egymillió lakosra vetítve átlagosan 51,5-en haltak meg közúti balesetben. Nagyjából ugyanannyian, mint az ezt megelőző két évben. A stagnálás azt követően állt be, hogy 2012-ben és 2013-ban is számottevő, 8%-os csökkenést sikerült elérni. Ebben több tényezőnek is szerepe lehet: a városokban manapság például egyre nagyobb a találkozási felület a védtelen közlekedők és a motorizált úthasználók között. A 135 ezer súlyos sérült számottevő hányada a bizottság becslései szerint az úthasználók veszélyeztetett csoportjából (gyalogosok, kerékpárosok stb.) került ki. A bizottság most először tett közzé statisztikai adatokat erre vonatkozóan. A tagállamok elkezdtek összehasonlítható és megbízható adatokkal szolgálni a közúti közlekedési balesetek súlyos sérültjeiről. Megtették tehát az első lépést abba az irányba, hogy európai szintű koncepciót dolgozzanak ki a súlyos sérülésekkel járó balesetek kapcsán.

Szlovákiában egyébként 51 halálos áldozat jut egymillió lakosra, ami enyhén az uniós átlag alatti érték. A legjobb arányt Máltán (26), Svédországban (27) és Hollandiában (28) jegyezték fel, a legrosszabbat pedig Bulgáriában (95), Romániában (95) és Lettországban (94). Magyarországon 66 halálos közúti baleset jutott egymillió lakosra 2015-ben.

Interaktív kommunikáció

A múlt évtizedben számos olyan technológiai vívmány keletkezett, amely nagymértékben javított a gépjárművek biztonságán. A gyors ütemben fejlődő innovatív, új technológiákban tetemes potenciál rejlik a közlekedésbiztonság növelésére, különösen, ami a gépjárművek automatizálását és informatikai összekapcsolását illeti. A közlekedés automatizálását és a forgalomirányítás javítását szem előtt tartva, a bizottság arra törekszik, hogy tervet dolgozzon ki a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (ITS) bevezetésére. Az ilyen rendszerek lényege, hogy lehetőséget adnak a gépjárművek közötti, valamint a közúti infrastruktúrákkal folytatott és egymás közötti kétirányú kommunikációra. Lehetőség lenne például arra, hogy a gépjárművek közvetlenül figyelmeztessék egymást például vészfékezéskor, vagy hogy az elektronikus közúti infrastruktúra jelzést küldjön számukra a jármű útvonalán folyó útépítési, útjavítási munkálatokról. (infovilag.hu, dp)