Amikor támad a virágpor

Hamarosan beköszönt a május, a természetszerető ember számára az egyik legcsodálatosabb hónap. A fák, a növények legszebb ruhájukban pompáznak, ám ez a hónap számos allergén növény virágzási időszaka (pl. a nyír, a tölgy, a platán és a fűzfa, pázsitfüvek, csalánfélék), így sok ember számára a kínszenvedés hónapja is.

Az allergiás megbetegedések ekcéma, asztma, szénanátha, száma világszerte emelkedik. A növekvő környezetszennyeződés, a városi életforma, és az ezzel járó stressz, a táplálékok előállításához felhasznált adalékanyagok, színezékek, tartósítószerek és a szoptatás időtartamának csökkentése egyaránt befolyásolják az allergiás betegség gyakoriságát.

Az allergiás hajlam genetikai öröklődése egyértelmű: egyik szülő allergiája esetén az utódok átlagosan 40 százaléka, míg mindkét szülő érintettsége esetén átlag 60 százaléka lehet allergiás. A hajlam nem azt jelenti, hogy minden esetben betegség lép fel. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a szervezet nem találkozott azokkal a külső kiváltó tényezőkkel, amelyek a géneken megírt és átörökített allergiás hajlamot tényleges allergiás betegség formájában hívnák életre. Az öröklődés módját, a „hibás” géneket megváltoztatni nem tudjuk, de ha sikerül harmonizálni a szervezet működését megfelelő szerekkel és elkerülni a betegséget kiváltó külső allergizáló hatást (allergének), akkor a tényleges betegség nem jelentkezik. Az igazi siker elérése céljából a betegség megelőzését a születés pillanatától célszerű elkezdeni, vagyis az adott életkorban kerülni kell az antigénként-allergénként szóba jövő anyagokat. Nagyon fontos a minél hosszabb ideig tartó szoptatás (a kismama ez idő alatt csak kevés tehéntejet és tojást fogyaszszon). Az idegen fehérjék: tehéntej és tejtermékek, tehéntej alapú hagyományos tápszer, szója, tojás, hal, olajos magvak valamint a citrusfélék (citrom, narancs, grépfrút és mandarin) legalább egyéves korig, tehát a csecsemőkorban semmiképpen ne kerüljenek a gyermek étrendjébe. A főzelék és a hagyományos gyümölcs bevezetése csak 4-6 hónapos kortól javasolt. Az első életévben ugyanis a táplálékallergének okozhatnak allergiás reakciót.

Nem árt hangsúlyozni, hogy az allergia leggyakoribb formája a szénanátha, ami az esetek 15-20 százalékában asztmává alakul. Olykor a bőrpír, csalánkiütés vagy az ekcéma jelzi, hogy a szervezet közelébe „elviselhetetlen” dolog került. Az élelmiszer-allergia ezen betegségek legkellemetlenebb formája, hiszen gyakran nehezen szűrhető ki az a tápanyag, amely a heves reakciót kiváltotta. Súlyos sokkban bizonyos étkek fogyasztása akár a vérkeringés teljes összeomlását, legrosszabb esetben a beteg halálát is okozhatja.

Reagálunk és választ adunk

Az allergia görög szó, jelentése: valamire reagálni, választ adni. Allergiás betegségekről akkor beszélünk, amikor a szervezet az egészségre ártalmatlan anyagokkal szemben olyan választ produkál, mintha az adott anyag káros lenne.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?