Gyomok a biokertben

A biokésznek nem kell költséges talajelemzéseket végeztetnie, ha megfigyeli, hogy kertjében milyen gyomnövények fordulnak elő. A lényegesen drágább műszeres talajelemzések is csak átlagos eredményt nyújtanak, hiszen vizsgálatra átlagos talajmintát küldünk, melyet több helyről vett résztalajminta összekeverésével nyerünk. Ehhez képest aránylag pontos képet kaphatunk a talaj minőségéről és tápanyagtartalmáról, ha a gyomtalanítás előtt megfigyeljük, hogy kertünkben milyen növények fordulnak elő. A megfigyelést ajánlatos minden évben elvégezni, mert a talaj minősége a termesztés és a tápanyagellátás következtében változik. A megfigyelések értékelésekor útmutatóként szolgálhat Gertrud Franck Öngyógyító kiskert című könyve. Az alábbiakban a szerző néhány megfigyelését adjuk közre.

Ha a kertben a vad harangvirágfélék, a lángszínű hérics, vagy a szarkaláb fordul elő nagyobb mértékben, akkor ezek a gyomok nemcsak a mésztartalmat jelzik, hanem a megfelelő humusztartalomról is árulkodnak. E gyomok tehát azt jelzik, hogy a kertünk talaja termékeny.

Ha a területet vadrepce, pipacs, árvacsalán, apró szulák, mezei veronika népesíti be, akkor mély rétegű, termékeny, meszes talajunk van. Ha csalánfélékkel, fekete csucsorral, vagy füstike fajokkal találkozunk, ez nitrogéndús és vastartalmú talajról árulkodik. Ez a talaj egészen enyhén savanyú is lehet.

Ahol a kistermetű, nagyon csípős csalán fordul elő, ott a talaj nitrogénben, humuszban, tápanyagokban gazdag és talán túl is van trágyázva. A kertésznek meg kell jegyeznie, hogy azon a területen, annál a bokornál, cserjénél, ahol a csalán vagy az előző gyomok jelennek meg túlsúlyban, nem szabad nitrogénnel trágyázni addig, amíg a fölösleges készlet el nem fogy.

Ha a területet labodafélék, disznóparéj vagy salátaboglárka uralják, akkor talajunk nehéz, de jó vízgazdálkodású.

Ha a salátaboglárka mellett libapimpó, mezei vagy vízi menta, madárkeserűfű, martilapu vagy mezei zsurló is feltűnik, vigyázzunk, mert ezek a gyomok pangó vizet és levegőtlen talajt jelentenek. Ilyenkor a jó gazda előbb alagcsövezi szántóföldjét. A kiskertekben a drénezés nem mindig lehetséges. Ilyenkor arra kell törekedni, hogy a kérdéses helyre a körülményeknek megfelelő növények, cserjék, dísznövények kerüljenek. A pangó vízzel telített helyekre sikeresen telepíthetünk például sárga nőiszirmot.