Gondozzuk a kiskerteket

A gyümölcsösökben vélhetően már leszüreteltek, így a tél beköszönte előtt a talajmunkát kell elvégezni. Trágyázni foszfor- és kálidtartalmú műtrágyákkal érdemes. Ezeket be kell dolgozni a földbe, ugyanis a foszfor ott hat, ahová kerül. Amennyiben ültetési terveink vannak, azt szintén most kell végrehajtani. Az oltványok alá szerves trágyát tegyünk. Tanácsos védőhálót pattintani a gyümölcsfára, amely megvédi a csemetéket a kártevőktől.

A gyümölcsfák tisztítása, metszése

A téli alma és a körte szürete után már csak néhány gyümölcs – naspolya, kökény, som, csipkebogyó – marad a fán. Ezek ízesebbek, édesebbek, ha az első fagyok után szedjük le őket. Ilyenkor azonban a gyümölcshús már puha, könnyen romlik, ezért a begyűjtött termést gyorsan fel kell dolgoznunk, vagy még jobb, ha frissen elfogyasztjuk.

A leszüretelt fákat és gyümölcsbokrokat most készítsük fel a jövő évi termésképzésre. A málnatövekből vágjuk ki a sérült, letermett vesszőket. Az egészségeseket is kétharmad részig vágjuk vissza, mivel a vesszők középső harmadában nagyobb és szebb gyümölcsök fejlődnek. A ribiszkénél is a lombhullás utáni időszak a legalkalmasabb a ritkító és tisztító metszéshez, ilyenkor a rügyek kevésbé sérülékenyek.

Szüret után a gyümölcsfákat tisztítsuk meg a sérült, beteg ágaktól, gyümölcsmúmiáktól. Lombhullás után a fák teljes nyugalmi állapotában már elkezdhető a kéregtisztogatás, ami után a fatörzset és a vastagabb ágakat meszeljük be 1,5 százalékos mésztejjel. Az őszi rezes lemosópermetezéssel a kórokozó gombák áttelelő képleteit semmisíthetjük meg. Ilyenkor a lehullott lombot is permetezzük le, nehogy tavasszal a fák onnan visszafertőződjenek.

Mi legyen a lehullott levéllel?

A lehullott lomb összegyűjtéséről eltérőek a vélemények. Egyrészt valóban búvóhelye lehet az áttelelő kórokozóknak és kártevőknek, ugyanakkor menedéket ad a hasznos rovaroknak is, és a kártevők táplálékul szolgálhatnak az őket pusztító énekesmadaraknak. A lehullott lomb a talajt is javítja és táplálja. Ha a leveleket mégis elhordjuk, helyette a fák alá érett komposztot vagy istállótrágyát terítsünk. Legjobb azonban, ha a szerves anyagot (azaz a lehullott lombot) mélyen a talajba forgatjuk, és a gyors lebomlást négyzetméterenként két-három kilogramm istállótrágya, vagy érett komposzt hozzáadásával segítjük.

Mivel a bomló szerves anyag a talaj foszforkészletét megköti, javasoljuk, hogy egyúttal négyzetméterenként tíz-tizenkét dekagramm foszfortrágyát is juttassunk ki. Ennek hiányában ugyanis gyakori rendellenesség a kései virágzás, a rossz terméskötődés és a gyümölcshullás.

A kijuttatott tápanyagokat minél mélyebben forgatjuk a talajba, annál jobban segítjük a növények mélygyökeresedését, közvetve szárazságtűrését és az ellenálló képességük erősödését is. A talaj forgatásakor a felszínt rögösen hagyjuk, hogy a téli csapadék minél jobban átjárhassa a földet.

Teendők a veteményeskertben

A hagyomány szerint Orsolya napján (október 21-én) kezdik a káposztafélék felszedését. Kisebb lehűléstől a káposzta nem károsodik. Sőt a kelkáposzta és a kelbimbó gyenge fagy hatására lesz igazán édes és jóízű. A sárgarépa is akkor a legízletesebb, ha már megért egy hűvös időszakot. Többségüket a pincében száraz körülmények között, homokban tárolhatjuk tartósan. A csicsóka az erős fagyokat is károsodás nélkül tűri. A sóska, a spenót, a téli saláta valamint a petrezselyem fólia alatt egész télen szedhető. A zellert szedjük utoljára, ugyanis ez a leginkább fagytűrő.

A kiürült ágyásokba a fagyok beálltáig még vethető sóska, spenót, áttelelő saláta, valamint tél alá vetéssel pasztinák, zöldborsó, petrezselyem, sárgarépa, duggatható téli fokhagyma és téli sarjadékhagyma.

A gyógy- és fűszernövények – évelő fátyolka, angelikagyökér, szappanfű, lestyán – gyökereit októbertől szedjük fel. A kiürülő ágyások talaját szerves trágyával és ezt kiegészítő ásványi trágyával, szükség esetén műtrágyával javítsuk. A trágya kijuttatásánál már vegyük figyelembe a vetésforgót is! A frissen trágyázott területet télire rögösen ássuk fel, hogy a tápanyagok a mélyebb rétegekbe mosódjanak. Tavasszal kerüljön ide a tápanyagigényes zeller, paprika, paradicsom, tökfélék, dinnyefélék, káposztafélék és az uborka. Utánuk jól fejlődik a fejes saláta, a spenót, a borsó és a bab. Ezeket követheti a hagyma, a sárgarépa, a pasztinák és a petrezselyem. A negyedik év a pihenés (ugaroltatás) ideje, amikor zöldtrágyának alkalmas növényekkel hasznosíthatjuk a területet. (ú, k, gm-w)

Hidegtűrő zöldségféléket nemesítenek

A legtöbb zöldségféle, dísznövény a tél előtt, már ősszel lehullajtja leveleit, elszárad és tönkremegy. Előtte termést hoz, és magot nevel. Némely fajták – és ilyen irányban (is) tart a nemesítés – sikeresen ellenállnak a hidegnek, és áttelelnek. A hidegtűrő képességükből eredően ősszel vetve vagy kiültetve eredményesen áttelelnek. Az áttelelés azonban csak megfelelő enyhe télben vagy hótakaró alatt sikeres. Vannak áttelelő spenótok, saláták, petrezselymek, fokhagymák. Ezekkel érdemes a mostani időszakban próbálkozni. (hew)