Adottságaink kedvezőek

#A szerző felvételeKovács János, a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnökségének a tagja, az INSEMAS Kft. regionális igazgatója évek óta figyelemmel kíséri a tejtermelés fejlődését, nem csak a régióban, hanem országos szinten is. Munkája során megismerkedett az EU-tagországok, Észak-Amerika és Ausztrália tehenészeteivel, tejtermelési irányvonalaival. Azok közé a szakemberek közé tartozik, akik már akkor is a tejtermelésre szakosított tehénfajták hazai elterjedését támogatták, amikor az országos szarvasmarha-nemesítési program még merőben más irányvonalat képviselt. Alapfilózofiája, hogy a legjobb genetika bevitele a tehénállományba egy nélkülözhetetlen alap, melyre fel lehet építeni a tejtermelést.

Ismeretes, hogy a hazai tehénállomány létszáma az elmúlt időszakban jelentősen csökkent. Mi a véleménye a szarvasmarha- illetve a tehénlétszám alakulásáról Szlovákiában?

Szakmailag Szlovákiában sosem volt indokolt a tehénállomány leépítése, hiszen természeti adottságaink kedveznek a szarvasmarha-tenyésztésnek. Szerintem az eddigi csökkenés is lényegében a túlságosan szabadjára engedett piaci hatások negatív eredménye. Ez a jelenség az elmúlt évtizedben nem csak nálunk, hanem Közép-Európa minden posztkommunista országában megjelent. Az EU tagországokban viszont ez a folyamat nem tapasztalható, itt a szarvasmarhalétszám állandósult, sőt az állomány néhány régióban enyhén emelkedett. Az EU-ba való belépésünket követően az elfogadott termelési kvóták azonban nálunk azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy az elért termelési szint megtartása érdekében vagy az állományok létszámát, vagy a termelést kell majd visszafogni. Ha a közeljövőben nem sikerül megszilárdítani a tejtermelés gazdasági alapjait, nem valószínű, hogy a létszámcsökkenés megállítható. Éppen ezért minél hamarabb el kellene érni a tej- és marhahús EU-ban érvényes árszintjét.

A tej termelését a legtöbb országban már szabályozzák. Hogyan vélekedik a nálunk érvényben lévő piacszabályozási rendszerről és annak előrejelzett módosításáról?

A tejtermelést az államnak mindenképpen szabályoznia kell, a tejtermelők érdekvédelemi szervezeteivel együttműködve. A hazai tejtermelés piacszabályozási rendszere keretében z indulásakor gyakorlatilag elosztotta a tejkvótákat a termelők között. Elfogadható módon azt regionális szinten kezelte és országosan összegezte. Ma már eljutottunk oda, hogy a 2001-ben szétosztott tejkvóta mennyiségeket a 2002-es valós teljesítmények alapján újra pontosítani kellene. Véleményem szerint ráadásul még az EU-csatlakozás előtt tőkésíteni is kellene úgy, hogy a termelők az igényeknek megfelelően kereskedhessenek vele. Természetesen, ugyanilyen alapokon szabályozni kellene a tejfeldolgozást is. A piacszabályozási rendszer módosításáról pedig az a véleményem, hogy annak a meglévő rendszerre kell épülnie, és az előbb említett célok elérését kell szolgálnia.

Az ezredforduló küszöbén meghirdetett INSEMAS OPEN tejtermelői és tenyésztői verseny életre hívását az Önök cége is támogatta. Hogyan értékeli az eddigi eredményeket?

A tejtermelői verseny gondolata a Dunaszerdahelyi járás zootechni-kusainak rendhagyó iskolázásán merült fel 1999 februárjában, mikor vita támadt arról, hogy melyik tehenészet a legjobb. Ennek eldöntése érdekében hívtuk életre a versenyt. Mi fantáziát láttunk benne, felvállaltuk a verseny anyagi hátterének biztosítását és megteremtettük a technikai feltételeket az eredmények valós kiértékelésére. A verseny szervező és értékelő bizottsága megalakulása óta az agrárkamara és a földművelésügyi minisztérium védnöksége alatt önállón dolgozik. Az INSEMAS OPEN lényegét abban látom, hogy a tejtermelésben és a szarvasmarhatenyésztésben dolgozó szakembereket munkájuk eredményei alapján kialakult rangsornak megfelelően erkölcsi és - a szponzorok jóvoltából - anyagi elismerésben is részesítjük. Idén február 7-én Vásárúton a vállalat hagyományos évzáró és egyben évnyitó partnertalálkozóján fogjuk ünnepélyesen kiértékelni az INSEMAS OPEN 2002-es eredményeit. Külön öröm számomra, hogy idén már a galántai régió tejtermelői is bekapcsolódtak ebbe a megmérettetésbe.

Tavaly a legtöbb tejet termelő tehén kategóriájában a Búslak-i Tangazdaság Regina nevű tehene győzött 14 025 literes eredménnyel. Milyen eredmények várhatók az idén?

Az eredményeket januárban összegezzük, és a versenybizottság hagyja majd jóvá őket. Mindenesetre érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy milyen csodálatos teheneket tenyésztünk járásunkban. A tavalyi győztes 305 napos laktáció alatti teljesítménye több mint 14 tonna volt (14 028 kg). Képzeljük el ezt a mennyiséget: ha tartálykocsiba szeretnénk tölteni, nem férne bele egy tejszállítást végző kamion 12 tonnás tartályába. Másik példa: országunk egy lakosra eső tejfogyasztása 160 liter körül van, Regina egymaga 88 lakos évi tejfogyasztását termelte meg.

Ön szerint milyen ma a Szlovákiában termelt tej minősége?

A tejtermelési feltételek olyan sok szigorításon mentek keresztül az elmúlt időszakban, hogy a tejminőséget illetően nincsenek aggályaim. Nálunk ma már az alapélelmiszereknél sem engedhető meg, hogy az előírt normákat ne tartsuk be. Ráadásul tudni kell azt is, hogy Szlovákiában a megtermelt tej meghatározó mennyiségét már évek óta külföldi érdekeltségű tejgyárak az EU-normák szerint dolgozzák fel (Megle, Sole, Nutricia, Parmalat stb.), melyeket természetesen a tejtermelő partnernek és a beszállítónak is teljesíteniük kell. Jómagam a tehenészetek látogatása alkalmával minden fenntartás nélkül meg merem kóstolni a tejtankokban lévő tejet, még soha semmi bajom nem lett tőle.

Köszönöm a beszélgetést!