A takácsatkák ideje

A fűtési idény beköszöntével szobanövényeinken előbb, vagy utóbb megjelennek a takácsatkák. Az állatok olyan aprók, hogy szabad szemmel alig látszanak. Annál feltűnőbb károkat okoznak a dísznövényeken. Szívogatásukat a levelek színén apó fehéres, ezüstös foltok jelzik. A takácsatka kiszívja a levéllemez sejtjeinek tartalmát, a sejtnedv helyét levegő foglalja el, ezek látszanak apró ezüstös foltként. A fertőzött levelek később megbarnulnak és lehullnak. A takácsatka-fertőzés másik jellegzetes tünete a finom, pókhálószerű szövedék a fertőzött növényrészen.

A takácsatkák a meleg, száraz helyeket kedvelik, mi sem természetesebb, hogy télen a fűtött, alacsony páratartalmú lakásainkban remekül érzik magukat. Kedvenc csemegéiket tálaljuk nekik: a borostyánt, a hibiszkuszt, a különböző pálmaféléket, fikuszokat vagy a sugáraráliát (Schefflera). A takácsatkák ellen a legegyszerűbb védekezés a páratartalom növelése. Ha az általános alkalmazott módszerek, mint a párásítás vagy a rendszeres zuhanyoztatás nem segít, akkor jöhet a műanyag zacskó, amelyet óvatosan a növényre húzunk és a cserépnél szorosan összekötünk. A zacskó alatt keletkező magas páratartalom rövid idő alatt elveszi a hívatlan vendégek életkedvét. A trópusi származású szobanövényeink pedig még jobban érzik magukat a párában. Sok növény esetében hatásos védőszer a közönséges levélfény is. Az olajos védőréget alatt az atkák egyszerűen megfulladnak. Ezzel a módszerrel csak az a baj, hogy sok növény érzékeny rá. Ezért használat előtt feltétlenül olvassuk el a tájékoztatót, emellett ajánlatos próbapermetezést is végezni. (K-t)