A szobanövények és dísznövények védelme

A lakásban tartott dísznövényeinket sem kímélik a kártevők. Főleg a pajzstetvek, a pálmatripsz és a takácsatkák okoznak, okozhatnak kellemetlen meglepetést a növénybarátoknak. Ezért időről időre kézi nagyítóval tüzetesen szemléljük meg a levelek fonáki részét is, ahol számos szívó kártevő faj (levéltetű, atka és tripszfaj) húzódhat meg. A satnyán fejlődő tövek esetében a gyökérzet vizsgálatát sem hanyagolhatjuk el, mert ezzel a gyökératka és fonálféreg károsításának vehetjük elejét. A különböző atkafajok olyan közismerten jó lakástűrő növények nevelését is képesek lehetetlenné tenni, mint amilyen például a cissus antartcica, a szobaborostyán, a fatsia japonica (Aralia), vagy a fatschedera. A levéltetvek és üvegházi molytetvek pedig majdnem minden növényünkön megtalálhatók. A pálmaféléken és számos más keménylevelű dísznövényünkön (ilyen az Asparagus, Cyperus, Dracaena, Nerium, Phoenix stb.) az apró fehér pettyek formájában megjelenő pajzstetű károsít. A kártevő az egyik ilyen kedvelt gazdanövényéről, a leánderről kapta nevét. Az oleander pajzstetű (Aspidiotus hederae) fehér 1–2-mm átmérőjű viaszpajzsát tűvel leemelve megtaláljuk a világossárga, kerekded testű kártevőt, amely szívókájával szorosan a növényre tapadt. A szívogatás nyomán kerek, kifehéredő folt képződik. Tömeges fertőzés esetén a leveleken csúcsszáradás és gyenge növekedés következik be. A gyorsan szaporodó pajzstetvek ellen védekeznünk kell. A nagyobb telepeket először mechanikai úton próbáljuk eltávolítani, például szövetdarabbal és rövid szőrű kefével, hogy a permetezés hatásos legyen. Ezután lemosásszerű permetezést végzünk Aplaud (0,1%) + Agrovital (0,05%) vagy Petropal (0,4%) készítménnyel. E permetszerek az emberre nem mérgezők. A kártevőknek viszont több hétre elveszik az étvágyukat. Ugyanakkor a korábbi szívásnyomok még sokáig sem tűnnek el.

Leggyakoribb kártevőnk a közönséges takácsatka, amely polifág, de elsősorban leveles dísznövényeinket támadja. Gyakran megtalálható az aráliákon, a ciklámentöveken, vagy a szegfűn is. Az apró szabad szemmel alig látható atkák a növény föld feletti részein, különösen a levelek fonáki részén szívogatnak. Ennek hatására levéltorzulás, törpenövés, végül pusztulás áll be. Erős kézi nagyítóval kimutatható a kártevő jelenléte, amely ellen atkairtó szerel hatásosan védekezhetünk. A takácsatka-fertőzés biztos jele a levélfonákot borító poros szövedék. A kártevő ellen jól bevált az Apollo 50 SC (0,06%), Omite 30 W (0,2%) és Nissorun 10 WP (0,07%). Ajánlatos a permetlébe Agrovitalt (0,05%) is adagolni. A felsorolt permetszerek az emberre nem mérgezőek.

Dísznövényeinken a tavalyi rendkívüli száraz időjárás hatására elszaporodtak a tripszek, főként a szegfűkön és a kardvirágféléken. Ezért ezeket a növényeket különösen a levéltöveknél gyakrabban vizsgáljuk. A tripszek szívásától a tűszúrásszerű barna pettyek árulnak ki, jelentős károsodást okozva a szobanövényeknek. Tripszfeertőzés esetén használjunk Actelic 50 EC (0,2%) vagy Karate 2,5 WG esetleg EC (0,06%) készítményt. Az Agrovital (0,05%) hozzáadásával a védőhatás fokozódik. Az egyszeri kezeléstől nem várhatunk egész tenyészidőre kiterjedő kártevőmentességet, ezért a permetezést többször meg kell ismételni.

A gombabetegségek közül a fikusz fajokon a coletorichum ficus nevű gombabetegség károsít. A tünetek többnyire a levélszél barnulásával kezdődnek, melyet fekélyes levélszáradás követ. A betegség olykor a hajtás csúcsát sem kíméli. A gomba terjedését segíti a levelek mechanikai sérülése is. A védekezést a fertőzött levélrész vagy levél eltávolításával kell kezdenünk. Ezzel nagy mennyiségű fertőző anyagot semmisítünk meg. Ezt követően 0,2%-os Merpanos vagy Orthocidos kezelést hajtunk végre.

A hortenzia lisztharmata (Micosphaera polonica) ugyancsak elterjedt szobanövény-betegség. A leveleket és a virágzatot is károsítja. A jellegzetes fehér bevonat legjobban a levelek színén tűnik szembe. A betegségnek gyakran áldozatul esik a virágkehely is, amely a korai levélhullással is párosul. Kénkészítményekkel védekezhetünk ellene.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa