A saláta hervadásos betegségei

A hajtatott saláta a talajhibákra – ilyen például magas sótartalom, a káros permetmaradványok, trágya- és műtrágya túladagolás – is érzékenyebben reagál, mint a többi zöldségfajta. Ezekre azonban nem a hervadás, hanem a növekedés csökkenése, a levéltorzulás vagy a levélszél elhalása a jellemző. Mivel a tenyészidőszak kezdetén a hajtatott fajták sok vizet kívánnak, a kórokozók főleg a rosszul szellőztetett fóliasátrakban okoznak járványokat. Különösen akkor nagy a járványveszély, ha a tápkockák ültetésekor nincsenek eléggé kiemelve a talajból ezért alulról jobban fertőződnek.

A Pythyium által előidézett hervadás és gyökérrothadás tünetei viszonylag könnyen felismerhetők, és megkülönböztethetők a többi hervadásos betegség okozta károsodástól. A betegség első jelei már 2-3 héttel a kiültetés után jelentkeznek. A beteg növény nem fejlődik, „ülve marad”, hervad, majd lassan elhal. Ha a főgyökeret hosszirányba elvágjuk, középen barna elszíneződést láthatunk. A salátaperonoszpóra (bremia lactucae) főleg a palántanevelés, valamint a hajtatásban jelentkezik. Hűvös, csapadékos időjárás esetén a szabadföldön is jelentős károkat okoz. Fertőzés esetén a palánták levele sárgászöldessé válik, a levél színét és fonákját hófehér kivirágzás, sporangiumtartó gyep borítja. Az idősebb levelek színén foltok jelennek meg, melyek idővel megbarnulnak. A betegséget okozó gomba reprodukcióképessége rendkívül nagy, ezért rövid idő alatt újabb és újabb gombagenerációk jönnek létre, ám a betegség elterjedését vegyi védekezéssel időben megakadályozhatjuk. A permetezés akkor hatásos, ha a levél fonákja jól bevonható permetlével. Ezért a megelőző védekezést már a két-három lombleveles korban meg kell kezdeni és 10 naponként 1-2 alkalommal megismételni. Használjunk kaptán tartalmú Merpan 50 WP (0,25%), Orthocid 50 WP (0,25%), Captan WP (0,25%), valamint folpet hatóanyagú Folpan 50 WP (0,3%) vagy Folpan 800 WDG (0,2%) készítményeket. Megelőzésként használhatunk Lamag (0,5%) levéltrágyát, amely lúgos kémhatásánál fogva gátolja a gombabetegségek kialakulását és nincs várakozási ideje.

Gyakran károsítja a salátát a fehérpenészes rothadás kórokozója (Sclerotinia sclerotioum s. minor) is. A rothadó gyökérnyakon fehér vattaszerű micélium, abban pedig nagy, vagy sok apró fekete szklerócium található. A salátafej lankad, hervad, majd elpusztul. A szklerotiniás rothadás ellen a legnehezebben védekezni, mivel igen sok hajtatott kultúrát kedvel, s ezért a gomba áttelelő képletei fel tudnak szaporodni a talajban. A betegség megelőzése érdekében ajánlatos egy Coniothirium minitrans hyperparazita gombát tartalmazó biokészítmény alkalmazása, amelyet Magyarországon Koni néven forgalmaznak (nálunk most folyik az engedélyeztetése). A granulátumot a jobb hatékonyság érdekében 3-4 héttel a palánták kiültetése előtt célszerű a talaj felszínére egyenletesen kipermetezni, majd 8-10 cm mélyre a talajba bedolgozni.

A botritiszes betegség kórokozója, a botritisz cinerea, is gyakran károsítja a salátát. A rothadó gyökérnyakon szürke konidiumtartó gyep és apró szkleróciumok képződnek. A salátafej ugyancsak hervad majd elpusztul. Ez a betegség a fehérpenésztől csak a gyökérnyakon látható tünetek alapján különböztethető meg, a végső tünetek alapján nem. Mindkét betegség mértéke lényegesen csökkenthető, ha tűzdeléskor és kiültetéskor a salátát nem ültetjük mélyre. A vegyi védekezést a gyökérnyaki részre irányítsuk. Ezért a palánták tűzdelése, valamint kiültetése után közvetlenül végezzük, majd 7 nap múlva ismételjük meg. Használjunk vinclozolin hatóanyagú Rovral Flo (0,2%) valamint Teldor 500 Sc (0,1%) készítményt.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa