A költségtakarékos zöldtrágyázás elemei

Az Európai Unióban a zöldtrágyanövényeket nagy tömegben termelik, s ez a gyakorlat támogatást is élvez. Nálunk a zöldtrágyázás sokáig csak felesleges költségszaporításnak számított. Az évek során feltárt kedvező tapasztalatoknak köszönhetően azonban ez as módszer hovatovább nálunk is meghonosodni látszik. Annál is inkább, mert a „Helyes gazdálkodási gyakorlat“ sok új alkalmazást javasol és követel meg a termelőktől a szántóföldi növénytermesztésben. A talajok termőképességének fenntartása, a növénytermesztésben a vetésváltásra vonatkozó szabályok betartása, a talajok szervesanyag-tartalmának szinten tartása vagy növelése, a jó talajszerkezetről való gondoskodás mind megoldható a zöldtrágyanövényekkel. És persze számolni kell velük a művelés minimális szintjének megtartása terén, és a gazdaság területeinek rendben tartása érdekében is.

A rövid, ill. hosszú nappalos és a semleges zöldtrágyanövények helyes megválasztása lehetőséget kínál arra, hogy a nyáron betakarított növények tarlómunkái után a megfelelő - és munkaszervezési szempontból is legalkalmasabb - időben gondoskodjunk a talajok mielőbbi növényborítottságáról. A keresztesvirágúak - olajretek, mustár - rövidnappalos növények, ezért vetésidejük a nyárvégi időszakban esedékes. Pl. a júliusban elvetett, rövid nappalos mustár - ha van elég csapadék - szépen kikel ugyan, de a vegetáció nem nő meg, generatív és fejletlen marad. ĺgy a kívánt vegetatív tömeget és talajszerkezet javító gyökérmennyiséget nem képes megtermeli. Ugyanakkor a hosszú nappalos facélia viszont minden időszakban sikeresen vethető, szépen díszlik, jó borítottságot ad, és nagyon igénytelen növény. További lehetőséget kínál az olajretek, a pohánka, a bíborhere, takarmányrepce vetése és a belőlük létrehozott zöldtrágyakeverékek, amelyeket az adott terület talajviszonyaira adaptáltan kell alkalmazni.

Az egynyári zöldtrágyanövények alkalmazása esetében nem szükséges az állomány őszi beszántása. Ehhez a technológiához mindenütt nagyon alkalmas növény lehet a lágyszárú mustár. ĺgy, a lefagyott, lesárgult szármaradvány révén egészen tavaszig megmarad a talajborítottság, amely gátolja a víz- és széleróziót, megőrzi a talaj nedvességtartalmát. Tavasszal viszont a módszernek köszönhetően elmaradhat a költséges magágy-előkészítő munka, és tárcsás rendszerű direktvetőgéppel - amely elvágja a gyenge szármaradványokat - egy menetben elvégezhető a vetés. Pl. mustár zöldtrágya-elővetemény után mulcsba vetett cukorrépával vagy facélia mulcsba vetett kukoricával már jó eredményeket értek el. A zöldtrágyanövény jótékony hatása ebben az esetben a talajborítottság, gyomelnyomás formájában, és főként a talajban hagyott - és ott elbomló - gyökértömeg kapcsán érvényesül.

A mikrobiális tevékenység a talaj melegedésével egyidejűleg megindul. Ennek szabad szemmel látható egyértelmű jelei vannak, hiszen a talaj színe sötétebbé válik, és tapinthatóan jó szerkezetű lesz, ami a biológiai élet beindulásáról árulkodik. A földigiliszták megjelenése szintén a talajélet megindulásának kezdetét jelzi. Ugyanakkor eltűnnek, ha túl alacsony a talaj nedvesség- vagy szervesanyag-tartalma, hiszen utóbbi szolgál számukra táplálékul. A felszínen jól látható járataik vannak, és ürülékkupacok jelzik aktivitásukat. A mikroorganizmusokkal közös szántóföldi tevékenységük révén képesek a tarlómaradványokat a növények számára felvehető állapotba hozni. Járataik gravitációs pórusokként funkcionálnak, ami segíti a talaj levegőzését, és a csapadékvíz mélyebb rétegekbe vezetését. A talajok egyik veszedelmes állapotát, a tömörödöttséget kiváló hatékonysággal képesek megszüntetni.

A zöldtrágyanövény vetését a lekerülő fővetés után végezik. A mustár és az olajretek száraz körülmények között is elvethető, hiszen az olajos mag károsodás nélkül elfekszik a talajban a csapadék érkezéséig. Ausztriában és Németországban egyszerű, kevés menetszámmal végzett költségkímélő megoldásokat alkalmaznak a gazdák. A házilag magtartállyal felszerelt grubber vagy a korszerű, függesztett, repítőtárcsás műtrágyaszóró is látható vetési munka közben. A csúcstechnikát jelentő direktvető gépek pedig természetesen a minőségi munkát szavatolják. Az istállótrágyázás költsége természetesen 4 évre oszlik el, valamint számolni kell gyomosodást okozó hatásával. Ezzel szemben a zöldtrágya gyomelnyomó, nincsenek szállítási, szervezési költségek, hatása pedig kevés N-műtrágya kiszórásával szinte teljesen azonos értékű.

A „Helyes gazdálkodási gyakorlat” szabályzórendszere fokozatosan rákényszeríti majd a termelőket egy költségtakarékos zöldtrágyázási gyakorlat alkalmazására nálunk is. (w-mh)