A jövő az integrált rendszereké

Dr. Kádár Aurél (balról) a társaság Nagymegyeren tartott közgyűlésén T. Szilvássy László felvételHúsz évvel ezelőtt alakult meg Magyarországon a Dr. Újvárosi Miklós Gyomismereti Társaság, amely a rendszerváltás óta a Gyommentes Környezetért Alapítvány keretében közhasznú társaságként működik. A társaság tagjai között szlovákiai magyar növényvédelmi szakemberek is vannak – a két évtizedes tevékenységet összefoglaló Petrányi István által összeállított jubileumi kiadvány alapján Bíróczki Miklós, Czifra Ferenc, Rácz József, Riedel Vlado és Villár Gábor Azidén Nagymegyeren tartották meg a hagyományos, minden év február első hetében esedékes közgyűlésüket. A szlovákiai találkozó fő szervezője, Villár Gábor volt. A társaság elnökével Dr. Kádár Auréllal a növényvédelem időszerű kérdéseiről beszélgettünk.

A magyarországi növényvédelmi szakemberképzés alapjai a hatvanas évek elejére nyúlnak vissza, amikor a szövetkezetesítés beindulása után nyilvánvalóvá vált, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági termelésben elengedhetetlenül szükség lesz megfelelően szakképzett növényvédelmi szakemberekre, mivel az abban az időben kezdődő iparosítás jelentős mennyiségű munkaerőt vont ki a mezőgazdasági termelésből. Világossá vált, hogy a termőterületek gyomtalanítását már csak vegyszeres úton lehet és kell majd hatékonyan megoldani. Ennek érdekében beindult egy képzés, amelynek keretében a már mezőgazdasági végzettségű szakembereket továbbképzés útján kifejezetten növényismereti és növényvédelmi képesítéssel készítették fel. A nyolcvanas évek elejére már mintegy 30-an voltak, 1983-ban a névadó dr. Újvárosi Miklós kezdeményezésére ők hozták létre a gyomismereti társaságot, amely a kilencvenes évek elején két-három vegyipari cég bevonásával közhasznú társasággá alakult.

- A szakemberképzés azóta is folyik, évente 15-20 fiatal szakmérnök bővíti ismereteit ún. posztgraduális képzés keretében. Ez úgy zajlik, hogy a tanfolyam résztvevői késő ősszel bejárják az ország egyes térségeit, begyűjtik a gyomokat, télen botanikai ismereteiket újítják fel és bővítik, majd tavasszal újra kimennek a terepre és ott a kelő fiatal gyomokkal ismerkednek. A lényeg, hogy az ismereteiket a fiatal gyomok felismerésére is kiterjesztik, hiszen ismert tény, hogy a vegyszeres védekezésben a fiatal gyomok ellen a leghatékonyabb a kezelés. A tanfolyam résztvevői elismert szakemberekből álló bizottság előtt tesznek vizsgát, s képzettségükről oklevelet kapnak – tájékoztatott Dr. Kádár Aurél. – A vegyipari cégek részéről nagy volt az érdeklődés irántuk, mivel felismerték, sőt, meg is fizették a szaktudásukat, ugyanakkor ezek az emberek hűek maradtak a szakmához, hűek maradtak a csapathoz, s ezt az is bizonyítja, hogy a társaságunknak jelenleg is mintegy 130 tagja van – állította.

Kezdetben a társaság zártkörű volt, tehát csak az lehetett a tagja, aki elvégezte az említett tanfolyamot, később felismerték, nyitni kell, s ma már az alapszabályzat szerint legalább két tag ajánlása és a taggyűlés jóváhagyása kell a felvételhez.

A növényvédelmi szakma az EU-ba való belépés kapcsán szintén nagy kihívások előtt áll. Dr. Kádár Aurél úgy vélekedett, hogy noha az EU-ban lesznek jogaink és kötelezettségeink, fontos szempont lesz az is, hogy a szakismeretek alapján hogyan fognak megítélni bennünket.

- Úgy vélem, hogy ezen a téren a szakembereink megfelelően képzettek, képesek arra, hogy a mezőgazdasági termelésben hatékonyan tevékenykedjenek. Ugyanakkor nagyon fontos lesz, hogy a rendelkezésre álló meglehetően a rövid időszak alatt a gazdaságokat is felhozzuk arra a szintre, hogy versenyképessé váljanak, hogy a közösségen belül is megállják a helyüket, mert nem szeretnénk a saját földünkön földönfutókká válni.

A növényvédelemben várható irányzatokról a társaság elnöke úgy vélekedett, hogy az EU-ba való belépés után a szakma nagyon furcsa helyzetbe kerülhet főleg a felaprózott gazdaságokban. Az 50-60 hektáros kisgazdaságok vezetői, szakemberei képesítésüknél fogva sem mindig lesznek képesek tartani a lépést a szakmai követelményekkel, esetleg nem figyelnek kellően oda, nem tartják be az előírt várakozási időket stb., ennek pedig elsősorban számukra lehetnek kellemetlen következményei. A jövőben az 50-60 hektáros gazdaságok szakembereinek a képzésére, felkészítésére kell majd jóval nagyobb figyelmet fordítani. Az ő felkészítésüknek speciális igényeknek megfelelnie, vélhetően egy-két növény termelésére szakosodnak, tehát ismerniük kell majd az adott terület csínját-bínját.

- A növényvédelemben a jövő mindenképpen az integrált termesztési rendszereké, noha Magyarországon az ún. biotermelésnek is vannak hívei és művelői. Nyilvánvaló, hogy az unióban a vegyszermentes, környezetkímélő termesztési rendszerek kerülnek fokozatosan előtérbe, s várhatóan ezekre lehet majd különböző pályázatok útján forrásokat szerezni. Az integrált védekezésben a vegyi készítmények és a biológiai védekezési módszerek összehangolása révén megoldható a környezetet kímélő, az adott térség adottságait figyelembe vevő, ugyanakkor hatékony növényvédelem. Nem kell tehát minden növényvédelmi problémát vegyszerekkel megoldani, ugyanakkor az integrált termesztést csak nagyon jó kultúrállapotban levő területeken és nagyon jól felszerelt gazdaságokban lehet és érdemes elkezdeni. (szl)