A zeller sokoldalúan hasznosítható zöldségnövényünk. Kedvezően hat a reumatikus megbetegedéseknél és anyagcserezavaroknál, kitűnő idegrendszer-erősítő, a belekben és a nyálkahártyán antibakteriális és gyulladásgátló hatást fejt ki. Jó vízhajtó, ám torokfájás ellen is alkalmazzák.
Zeller a biokertben
A zeller – a káposztához hasonlóan – a tápanyagban gazdag, jól öntözött talajokat kedveli. A két növény egymásra gyakorolt kölcsönhatása kedvező. A zeller nagymértékben távol tartja a káposztafélék kártevőit, mint amilyen a földibolha, káposztalepke stb., ezért a vetésfogó nélküli biokertekben a káposztasokokba vagy azok közvetlen közelébe termeljük. A biokertben a gumós és a levélzeller is megterem.
A zeller hosszú vegetációjú, melegigényű növény, ezért a kertbe, rendszerint előnevelt palántákat ültetünk. A magok vetését korán végezzük, majd a növénykéket tűzdeljük.
A levélzellert a vegyeskert C soraira ültethetjük az ott termelt korai káposzta közé. Ennek kivágása után a sorokat töltögetjük a fehérített zellerlevélnyelek nyerése érdekében. A gumós zellert főleg a B sorokon termesztjük kései káposztával vegyesen ültetve, főleg a korai burgonya utóveteményeként. Legsikeresebben az A sorokon termelhető a karfiolok között.
A zellergumók meglehetősen jól tárolhatók, így a zöldség télen is hozzáférhető. A fiatalabb egészséges zellerleveleket szárítással is tartósíthatjuk. A tökéletesen kiszáradt zellerleveleket csavaros üvegekben tároljuk. A zellerből vagy leveléből üdítőitalt is készíthetünk.
A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.