Kedden indul az év utolsó parlamenti ülése, a költségvetésről is szavaznak

Az utóbbi hetek egyik legvitatottabb javaslata a 2025-ös költségvetésről szóló tervezet, amely most a parlament elé kerül. Ficóék szerint elengedhetetlen, hogy az államháztartási hiányt jövőre a bruttó hazai össztermék (GDP) 4,7 százalékára csökkentsék, ennek eredményeként pedig a kormány megszorító intézkedésekre kényszerül, amelyeket az úgynevezett konszolidációs csomag keretében mutattak be. A számos intézkedés közül a legnagyobb felháborodást az áfa alapkulcsának megemelése váltotta ki, amely a jelenlegi 20 százalékról 23 százalékra nőne.

Repedések a rendszerben

A koalíció egységessége az elmúlt néhány hónapban több alkalommal is megkérdőjeleződött. A viták alapvetően az SNS és a Hlas közti ellentétekből adódtak, de az utóbbi hetekben az érdeklődés középpontjába inkább az SNS frakciójából kivált három képviselő, Rudolf Huliak, Ivan Ševčík és Pavel Ľupták került, akik amellett, hogy összevesztek Dankóval, nemrégiben kijelentették, a decemberi ülésen nem fogják támogatni a koalíció javaslatait, ha a miniszterelnök nem teljesíti a követeléseiket. Huliak nem tagadja, hogy a környezetvédelmi tárcát szeretné igazgatni, melynek irányításáért jelenleg Tomáš Taraba (SNS-jelölt) felel.

Huliakék nélkül a koalíciónak a lehető legszűkebb parlamenti többsége, 76 szavazata van. Ez azt jelenti, hogy egyetlen képviselő kiesése esetén (betegség, külföldi utak vagy bármilyen egyéb indok) a koalíció bajba kerülhet a törvények elfogadásánál. Különösen igaz ez a költségvetési javaslatra, amely olyannyira fontos Ficónak, hogy nem zárta ki, a tervezetet akár a kormánnyal szembeni bizalomról szóló szavazással is összekötné.

Az államháztartás elfogadásáról szóló szavazás tehát valós képet festhet arról, milyen viszonyok uralkodnak jelenleg a koalícióban.

Csúsztatott tervezetek

A képviselők előtt néhány olyan javaslat is szerepel, amelyek megtárgyalása az elmúlt üléseken különféle okoknál fogva csúsztatásra került. Ezek közé tartozik például az SNS képviselőinek törvénytervezete a médiatörvény szigorításáról, amely újradefiniálná a helyreigazításhoz való jogot, illetve növelné a bíróság által kiszabható pénzbüntetések felső határát.

A vitatott javaslatok közé tartozik a civil szervezeteket érintő jogszabály-módosítás is, szintén az SNS frakciójából. Dankóék korábban azt tervezték, hogy a külföldről érkező támogatásokat elfogadó szervezeteknek ezt külön fel is kell tüntetni a nevükben, de ezt az elképzelést uniós szinten is megbélyegzőnek tartották. Az SNS képviselői így elálltak ezen szándékuktól, ugyanakkor kitartanak a javaslat mellett: most azt tervezik, hogy egy módosítással jelentősen megnehezítik a szervezetek lobbitevékenységét.

Személyi kérdések

A koalíció már hónapok óta nem tud megegyezni az STVR tanácsának összetételében. A parlament öt személyt delegál a kilenctagú testületbe. A tanácstagokról már szeptemberben szavazni kellett volna, de a Hlas és az SNS állítólag nem tudott egyezségre jutni a közös jelöltekről.

Szintén a Hlas és az SNS konfliktusára vezethető vissza, hogy a parlamentnek már több mint fél éve csak megbízott elnöke van Peter Žiga (Hlas) személyében. Miután Peter Pellegrinit köztársasági elnökké választották, Danko jelezte, ő szeretné átvenni a pozíciót, amely a koalíciós szerződés értelmében a Hlast illeti meg. Matús Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas vezetője azonban nem volt hajlandó engedni Danko kérésének. Ősz elején még úgy tűnt, hogy a két pártelnök egy időre jegeli a témát, de Šutaj Eštok nemrégiben ismét utalt arra, hogy mihamarabb delegálni szeretnék az új házelnököt.

Leváltási kísérlet

A belügyminiszer személyénél maradva, az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be Šutaj Eštok ellen, amelyről szintén a közeljövőben kellene döntenie a képviselőknek. A dolog érdekessége, hogy a javaslat mögé most a teljes ellenzék beállt, és úgy tűnik, hogy a PS–SaS–KDH tengely hajlandó együttműködni az Igor Matovič által vezetett Szlovákia mozgalommal. Az említett három ellenzéki párt korábban távolságtartó volt Matovičékkal, az utóbbi hetek rendőri túlkapásai azonban látszólag egységbe kovácsolták őket.

Matovič ugyanakkor a Rádio Expres vitaműsorában beismerte, esélytelennek tartja, hogy az indítvány sikerrel járhat, hiszen az ellenzéknek önmagában nincs elegendő szavazata, a koalíciós képviselők pedig még a felsorolt ellentétek mellett sem fognak csatlakozni egy ilyen kezdeményezéshez, hiszen az valószínűleg a kormány bukásához vezetne. Úgy véli, a leváltási kísérletet arra lehetne felhasználni, hogy az ellenzéki képviselők rámutassanak a belügyminiszter alkalmatlanságára.