Veszélyes gombabetegséget észleltek a szamócatermesztésben

A tavalyi év csapadékos időjárása miatt a felszaporodott kórokozók komoly termésveszteséget okoztak a szamócatermesztőknek. A bajt növeli, hogy több gombabetegség és az ellenük való védekezés lehetőségei nem ismertek a termesztők körében.

Sajnos a karantén intézkedések ellenére, az EU-csatlakozást követő enyhébb növényvédelmi ellenőrzés következtében a betegségek „importjának” a veszélye is megnövekedett. A veszélyes betegségek közül az egyik legveszélyesebb a szamóca kolletotrihumos betegsége. Még a szakirodalomban nem találkozunk vele, ezért szeretnénk felhívni a termesztők figyelmét erre a ve-szélyes betegségre.

A betegség kórokozója a Colletotrichum acutatum nevű acervuliuszos gomba, amely közeli rokona a babtermesztők körében már ismert „fenésedés” kórokozójának. Annak, hogy Európában viszonylag rövid idő alatt az egyik legnagyobb gondot jelentő kórokozóvá vált, a következő okai vannak: A nem megfelelően ellenőrzött, fertőzött szaporítóanyaggal néhány év alatt egész termőkörzetek fertőződtek meg. A szaporítóanyag-termő területeken nem hagynak gyümölcsöt, ezért a fertőzött állományok csak nehezen azonosíthatók. A szamócapalánták nagy része hűtött állapotban – frigo palántaként – kerül a termesztőkhöz a szaporítóktól. A betegség szabad szemmel nem ismerhető fel a nyugalmi állapotban levő palántán, a kórokozó csak laboratóriumi módszerekkel azonosítható. Ha kiültetés után egyből mintát küldünk vizsgálatra, annak eredményére is több hetet kell várni.

Ha már terméséréskor észleljük a kórokozót a palántákon, kevés az esély a sikeres védekezésre. Tovább nehezíti a védekezést, hogy több, már a szamócatermesztők körében elterjedt és engedélyezett készítmény (Karathane, Rovral, Rubigan) gyakorlatilag hatástalan a kórokozóra. Ahhoz, hogy sikeresen védekezzünk ellene, érdemes a lehető legtöbbet megtudni erről a gombáról.

Éréskor látszik a legjobban

A betegség, sajnos, a terméséréskor ismerhető fel a legkönnyebben. A szamócán ovális vagy kerek, barna, enyhén besüppedő foltok jelennek meg. Olyan az érett szamóca, mintha ujjlenyomat lenne rajta. Innen is ered a kórokozó angol neve: „black spot”. Súlyos esetben már az éretlen gyümölcsön is megfigyelhetők ezek a barna foltok. Többször botrítiszre gyanakodnak a termelők, de ezek a foltok általában tojásdad vagy kerek alakúak, és szürke penészgyepet sem találunk rajtuk. A másik növényi rész, ahol azonosíthatjuk a kórokozót, maga az inda. Ezen hosszúkás, barna, középen kiszürkülő foltokkal találkozhatunk. A többi tünet (pl. gyökéren) alapján nehezen, csak labortesztekkel azonosítható a betegség.

A kórokozó a szürkepenészhez hasonlóan a meleg (25–30 C fok) hőmérsékletet és a páradús levegőt kedveli. Gyakran együtt fertőz sűrű állományokban a szürkepenésszel, sőt olyan bogyót is találhatunk, ahol mindkét kórokozó együtt látható. Rendkívül megnő a fertőzőveszély egy-egy záporeső után. Olyankor elhatalmasodhat a betegség és akár a termés több mint fele kárba veszhet. A fertőzött szemeket a szedők általában a sorok között hagyják, és így azok tovább fertőzik az érésben lévő bogyókat. A legnagyobb kiesést ezért a folytontermő szamócákon okozza, de a legnépszerűbb fajták mind érzékenyek a betegségre.

A kórokozó gyorsan átjut ruhával, cipőn, gépjármű kerekein (!) az egyik ültetvényről a másikra. A gomba előfordul több gyomnövényen is (pl. boglárkafélék, mályva, útifű), tehát évekig fertőzhet egy-egy területen.

Megelőző módszerek

Nagyon fontos, hogy csak ellenőrzött szaporítóanyagot vásároljunk! A Colletotrichum karantén károsító, a fertőzött ültetvényeket fel kell számolni.

Kisebb a fertőzésveszély a fóliaalagutas, csepegtetőrendszerrel öntözött termesztésben. Ebben az esetben az oldalukon nyitott és ezért jól szellőző fóliasátrak csökkentik a kórokozó elhatalmasodását.

Ne hagyjuk sűrűre az állomást! Csökkentsük az indanövények számát és tartsuk gyommentesen az ültetvényt!

Lehetőség szerint talajtakarással – fólia, agroszövet, szalma, forgács – csökkentsük a gyümölcs szennyeződésének a veszélyét! A gomba által megfertőződött bogyók száma ugrásszerűen megnő egy-egy heves záport követően a talajról felverődött spórák miatt.

Fertőtlenítsük a látogatók cipőjét, gépjárművük kerekeit! Ez első hallásra túlzásnak tűnik, de a legtöbb esetben – pl. nyílt nap a termesztőknek – a kórokozó fertőzött talajjal kerül be azt ültetvényre.

Ne hagyjuk a túlérett, beteg szamócát a töveken vagy a sorok között. Ezeket gondosan összegyűjtve semmisítsük meg.

Amennyiben erős a gyanú a fertőzésre, permetezéssel is védekezhetünk. Leghatékonyabb védekezés az azoxystrobin, a kaptán, a diklofluanid hatóanyagú permetszerekkel lehetséges. Sajnos csak kevés hatékony és a szamócában engedélyezett készítmény áll a termesztők rendelkezésére. Ezért a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni.

A gyökeret fertőző kórokozók

Száraz nyáron ez a kórokozó nem okoz számottevő terméskiesést, de ha a szamócaérés idején, májusban–júniusban csapadékos az időjárás, könnyen a legnagyobb kárt okozhatja. Palántapusztulást és ezzel együtt terméskiesést okozhat a szamóca fitoftórás betegség (phytophthora fragariae), és a verticilliumos tőpusztulás (Verticillium dahliae).

A fitoftórás gyökérpusztulásnál a palánta gyökérzete nem fejlődik, emiatt felborul a palántakorona és a gyökérzet közti egyensúly. Ezt többször már csak virágzáskor, vagy a termésérés előtt tapasztaljuk, a palánták szinte az egyik napról a másikra elvesztik zöld színüket, és hervadásnak indulnak. A tünetek hasonlóak a cserebogárlárvák által károsított ültetvényekhez, de ott a palánta gyökérzetén felfedezhetjük a pajorok rágásnyomait is. A fitoftórás tünetek esetén az idős gyökérzet ép, nem találunk rágásnyomot. A fertőzött palántán a fiatal gyökerek patkányfarok alakúak, nem alkalmasak a palánta tápanyaggal és vízzel történő ellátására. Afitoftórához hasonlóan a verticillium kórokozója is a szamóca gyökérzetét támadja meg. Ennél a betegségnél is csökken a gyökérzet életképessége, de a betegség első tüneteit az idősebb leveleken figyelhetjük meg. Bár az új levelek zöldek maradnak, a palánta idősebb levelei és indái elszáradnak. A palánta termőképessége csökken, a termés nem fejlődik és súlyos esetben az egész palánta elpusztul, az ültetvény kiritkul. Általános tapasztalat, hogy ezen belső kórokozók ellen a tünetek észlelésekor már nem tudunk kellő hatékonysággal védekezni. A fertőzött területeken a gombaspórák hosszú évekig életképesek maradnak. A védekezést ezért itt is inkább a megelőzésre kell alapozni.

Palántavásárlás előtt, ha lehetőség van rá, keressük fel a szaporítóanyag-termelőt és győződjünk meg a vásárolni kívánt palánták egészségi állapotáról. Gondoskodjunk a szamócatermő területünk megfelelő vízháztartásáról. Bakhatás telepítéssel csökkenthetjük a pangóvíz által okozott gondokat. Kerüljük a vízágyú és árasztásos öntözést. Ne telepítsünk olyan területre szamócát, ahol az előző legalább öt éven belül gyökérbetegségekre érzékeny növényeket termesztettek (burgonya, paradicsom, paprika stb.). Ha fertőzött palántákat találunk a területünkön, azokat teljes egészében szedjük ki és semmisítsük meg.