Zuhant az osztrák kancellár népszerűsége

A News hírmagazin legfrissebb számában közzétett közvélemény-kutatás azt mutatta ki, hogy az osztrákok csupán 27 százaléka akarja, hogy maradjon, 49 százalékuk szerint mennie kellene. Saját pártján belül is azok vannak többségben, akiknek elveszítette a bizalmát: az SPÖ-tagok alig 39 százaléka pártolja, hogy folytassa a munkáját.

A felmérés szerint főleg az idősebbek elégedetlenek a kan?cel?lár-pártelnök teljesítményével. Az ötven éven felüliek 55 százaléka úgy véli, jót tenne az országnak, ha Gusenbauert leváltanák.

A kancellár személyével szembeni kifogások tükröződnek a SPÖ támogatottságának csökkenésében is. A legfrissebb adatok szerint a 2006-os parlamenti választáson győztes pártra a szavazóknak csupán 28 százaléka adná a voksát, míg a kormánykoalíció kisebbik partnerére, a néppártra (ÖVP) 34 százalék szavazna, ha most tartanák a választásokat.

Az SPÖ szemszögéből fölöttébb kedvezőtlen közvélemény-kutatási adatok néhány nappal azután láttak napvilágot, hogy nyílt lázadás tört ki a párt vezetőségében Gusenbauerrel szemben. Bár korábban is elhangzottak már bírálatok a pártelnök címére vezetői stílusa és felelőtlen kiszólásai miatt, a hét végén a párt elnöksége nemcsak szembeszállt vele, hanem meghátrálásra is kényszerítette.

Az ok az az új modell volt, amelyet a kormány hosszú egyeztetések után dolgozott ki a nyugdíjrendszer karbantartására: a tervezet kötelező intézkedéseket irányoz elő a szociális minisztérium részére, ha nő a hatvanöt éves korban várható élettartam, illetve romlik a nyugdíjalap bevételi-kiadási aránya. A megállapodás bejelentése után az SPÖ-n belül kitört a vihar; Gusenbauernak szemére vetették, hogy olyan egyezséghez adta a hozzájárulását, amelyet pártjával korábban nem beszélt meg. Ragaszkodtak ahhoz, hogy az „automatikus nyug?díj?kiigazítás” ügyében ne a kormányé, hanem a parlamenté legyen a döntő szó. A tiltakozás hullámai olyan magasra csaptak a párton belül, hogy össze kellett hívni az elnökség ülését. A testület végül leszavazta a kancellárt, további egyeztetéseket írva elő a számára. A kormány szerdai ülésén nem is tudták véglegesíteni a modellt, a döntést el kellett napolni.

A történtek érthető módon újra homokot szórtak a kormánygépezet kerekei közé, és a koalíciós partner képviselői – gúnyos megjegyzések kíséretében – tüstént kétségbe vonták mind a kancellár, mind az SPÖ kormányzási képességét.

Gusenbauer helyzetét nehezíti, hogy a befolyásos tartományi vezetők egy része is ellene fordult. Az egyik legnépszerűbb SPÖ-politikus, Gabi Burgstaller salzburgi tartományi elöljáró kenyértörésre vitte a dolgot, és bejelentette, hogy szakítása jeléül már nem kíván pályázni az elnökhelyettesi tisztségre. Döntése további repedéseket okozott a párton belül: vannak, akik támogatják, vannak, akik ellenzik „zászlóbontását”.

A sajtóban megszólaló elemzők egyike-másika megkérdőjelezi, hogy Gusenbauer egyáltalán ki tudja-e húzni az SPÖ októberi grazi kongresszusáig, vagy már előbb távoznia kell. A Newsban közölt felmérés szerint szóba jöhető utódként három szociáldemokrata politikust emlegetnek: Gabi Burgstallert (toronymagasan ő a favorit), valamint Werner Faymann közlekedési és Erwin Buchinger szociális minisztert.