Zöld hullám Európában

Összesen 69 képviselőt szereztek az Európai Parlamentben, és ezzel a negyedik legerősebb frakciót alkotják.
Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi széttördelt parlamentben jelentős tényezővé léptek elő, és a legfontosabb uniós posztok elosztásába is beleszólásuk lehet. Akár az is elképzelhető, hogy a legnagyobb frakciók között zajló egyezkedésben még az Európai Parlament elnöki pozícióját is megszerezhetik.

Ebből is látható, hogy nagyot változott a politikai térkép a 21. században. A zöld pártok nemrég még az álmodozók és idealisták rétegpártjának számítottak, de ma már egyre több országban a fő politikai áramlatba tartoznak, jelentős szavazóbázissal. Nem kérdéses, hogy a zöld pártok előretörésében jelentős szerepet játszanak az olyan globális kihívások, mint a klímaváltozás vagy a vagyoni egyenlőtlenségek növekedése.

Az utolsó világgazdasági válság óta eltelt évtized növekvő elégedetlenséget szült a fiatalabb választók körében, és egyre nagyobb számban fordítanak hátat a tradicionális néppártoknak. 

A fiatal generáció különösen érzékenyen reagál a globális éghajlatváltozásra, erre kitűnő példa a még csak 16 éves Greta Thunberg. A világszerte ismert svéd tinédzser szinte egész Európában megmozgatta a fiatalokat a politikusok passzivitása elleni tüntetéseivel, és egy egész generáció hősévé vált. 

A zöld pártok előretörése egyértelműen Németországban a leglátványosabb. A német Zöldek az európai parlamenti választáson a szavazatok több mint 20 százalékát szerezték meg és az ország második legerősebb pártjává váltak, megelőzve a nagy múltú Német Szociáldemokrata Pártot is. Különösen jól szerepeltek a fiatal választók körében, a 29 évnél fiatalabbak csoportjában toronymagasan a legerősebb párttá váltak, mivel a fiatalok érezhetően elégedetlenek a jelenlegi kormánykoalíció klímapolitikájával.

A német Zöldek lendülete nem tört meg az európai parlamenti választás után sem, a legutóbbi közvélemény-kutatásban a modern Németország történetében először a legerősebb párttá váltak. 

Nagy valószínűséggel ez a nagy lendület azért nem tart ki a következő parlamenti választásig, de ha választást nem is nyernek, az biztosnak tűnik, hogy Németországban a Zöldekkel már mindenképpen komolyan számolni kell. 

Európa térképére nézve azonban jól látható az is, hogy a zöld hullám nem ért el mindenhova. A törésvonal a volt szocialista blokk határán található, a közép-európai uniós tagországokban a zöld pártok nem tudtak számottevő eredményeket elérni.

Ez a törésvonal Németországon belül is megfigyelhető, a volt NDK-hoz tartozó tagállamokban a Zöldek jóval gyengébb eredményeket értek el, mint az egykori NSZK területén.

Közép-Európában a választókat ma még jobban foglalkoztatják a gazdasági témák vagy a menekültkérdés, ezért kihívásnak tűnik a globális éghajlatváltozással és hasonló zöld témákkal szavazatokat gyűjteni. Nincs ez másképpen Szlovákiában sem, ahol az elmúlt 30 évben nem sikerült releváns zöld pártot alapítani. A zöld témák szinte teljesen hiányoztak a választási kampányból is, egyedül a Progresszív Szlovákia és az Együtt koalíciója próbálta meg ezekkel megszólítani a választókat. Az eredményeket nézve megállapíthatjuk, hogy nem is teljesen sikertelenül, ugyanis a két párt közös listájáról két környezetvédelmi aktivista is bekerült az Európai Parlamentbe. Ez világosan mutatja, hogy a hazai választókat is foglalkoztatják a zöld témák. 

A nyugat-európai példák igazolják, hogy a hazai pártoknak nem kell félniük erre a területre koncentrálni, ugyanis az egyik téma, ami a fiatal nemzedékek egyre nagyobb részét foglalkoztatja, az egyértelműen a bolygónk jövője.