Világszerte 36 millió ember él modern rabszolgasorban

MTI–HÁTTÉR

A 167 országot vizsgáló jelentés a modern rabszolgaság számos formáját, így az emberkereskedelmet, a kényszermunkát, az adósrabszolgaságot, a kényszerházasságot és a gyermekek különféle kizsákmányolását is említi. A tanulmány szerint rabszolgaság áldozata az, akit megfosztanak a szabadságától, akire mások tulajdonaként tekintenek, akit elcserélhetőnek, eladhatónak vagy elpusztíthatónak tartanak. A Global Slavery Index 2014 jelentés szerint a rabszolgaság minden vizsgált országban jelen van. A nyugat-afrikai Mauritániában a legrosszabb a helyzet, ugyanis az ország népességéhez képest ott a legnagyobb az életüket rabszolgaként tengetők aránya (a lakosság 4 százaléka). Az abszolút adatokat tekintve Indiában a legmagasabb a rabszolgasorban élők száma, mintegy 14,3 millió ember.

Örökös rabszolgasors

Az első helyen álló Mauritániában a szolgaság intézménye mélyen gyökerezik a társadalomban: a „rabszolgatartók” utódai ugyanúgy megöröklik a tulajdonukban lévő családokat, mint más vagyontárgyakat, a szolgasorban élők gyermekei pedig ugyanúgy kizsákmányoltak maradnak.

A népességhez viszonyított ranglista második helyén Üzbegisztán áll, a harmadik helyen Haiti, míg az abszolút számokat tekintve Indiát Kína követi 3,2 millió és Pakisztán 2,1 millió rabszolgával. Azonban nem csupán ázsiai és afrikai országok találhatóak a listák felső harmadában, a 3,5 millió főt számláló Moldova a tizenötödik a népességükhöz viszonyítva legtöbb rabszolgát tartó országok rangsorában, Oroszország pedig a népességre kivetítve több mint egymillió „rabszolgával” a 32. helyen áll a listán.

Európai rabszolgatartók

Az összes rabszolga 1,6 százaléka él Európában, abszolút számokat tekintve Törökországban, arányaiban pedig Bulgáriában a legrosszabb a helyzet. A világ országai közül Izlandon, Luxemburgban és Írországban élnek a legkevesebben szolgasorban a népességhez viszonyítva.

Magyarország – Csehországgal megosztva – a 75. helyen áll a „rabszolgatartó” országok népességre kivetített globális listáján az index szerint 35 600 rabszolgasorban élő személlyel. A térségbeli országok közül Ausztria a 159. helyre, Lengyelország pedig a 130. helyre került.

Az emberi jogi szervezet tavalyi helyzetértékelésében még „csak” 29,8 millió rabszolga szerepelt, a 20 százalékos növekedés a hatékonyabb adatgyűjtésnek tudható be.

Az alapítvány először értékelte a világ kormányainak rabszolgaság elleni intézkedéseit. A listát Hollandia, Svédország és az Egyesült Államok vezeti, a legkevesebbet Észak-Korea, Szíria és Irán tesz a rabszolgaság felszámolása érdekében. A jelentés rámutat, hogy bár Észak-Koreát leszámítva minden országban törvények tiltják a rabszolgatartás néhány formáját, a legtöbb kormány mégsem lép fel hatékonyan a jelenség ellen.

Gyerekkereskedelem

Egyre nő a gyerekkereskedelem, már a harmadát teszi ki az emberkereskedelem regisztrált eseteinek – figyelmeztet az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC).

A kiskorúak alkotják e bűncselekmény áldozatainak többségét Afrikában és a Közel-Keleten, és egyes országokban, így Indiában, Egyiptomban, Angolában és Peruban elérheti arányuk a 60 százalékot.

Világméretekben az emberkereskedelem áldozatainak 70 százaléka nő vagy kislány, ez az arány tíz éve még 84 százalék volt. A felnőtt nők részaránya 49 százalékra esett a 2004-es 74 százalékról, a kislányoké és serdülő lányoké viszont 10-ről 21 százalékra nőtt.

Az emberkereskedelem célja az esetek többségében szexuális kizsákmányolás (53 százalék), de nőtt a rabszolgamunkára irányuló kereskedelem aránya, 40 százalékra a 2007-es 32-ről. A regionális különbségek jelentősek: míg Európában és Közép-Ázsiában a szexuális kizsákmányolás adja az ismert esetek kétharmadát, Ázsia más részein a rabszolgamunka van nagy túlsúlyban.

A 128 ország szolgáltatta adatokon alapuló jelentés csak a jéghegy csúcsa – mutat rá az UNODC. Az ENSZ-hivatal szerint a világ számos térségében az emberkereskedelem továbbra is „kevéssé kockázatos és igen jövedelmező tevékenység a bűnözők számára”.