Világos Putyin terve és az is: a végsőkig elmegy

MTI–HÁTTÉR

Szakértők úgy vélik, Vlagyimir Putyin orosz elnök stratégiája, hogy a délkelet-ukrajnai térség jövőjét a történelmi Novorosszija, vagyis Új-Oroszország keretein belül kell újraértelmezni, s ez az orosz állami tévének adott interjúja után immár egyértelmű – olvasható az AFP francia és az APA osztrák hírügynökségek elemzésében.

Habár Putyin már áprilisban használta a Novorosszija kifejezést a területek megnevezésére, a Kreml először egy pénteki közleményében nevezte az oroszbarát ukrán szakadárokat „Novorosszija védelmezőinek”, és az elnöki interjú egyértelművé tette, hogy Putyinnak saját elképzelése van a térség sorsáról. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ugyan korrigálta az államfő nyilatkozatát, leszögezve, Putyin nem a terület önálló államiságáról, hanem az Ukrajnán belüli állami berendezkedésről beszélt, de szakértők úgy vélik, kibújt a szög a zsákból.

Novorosszija történelmi gyökerei a XVIII. században keresendők, amikor az oroszok elfoglalták a mai „donyecki” és „luhanszki népköztársaságot” is magába foglaló területet az oszmán birodalomtól, és Új-Oroszország néven bekebelezték. Putyin már áprilisban azt mondta, csak Isten tudja, hogy az 1917-es bolsevik forradalom után a szovjet vezetők miért adták át Ukrajnának a Nagy Katalin cárnő által elfoglalt területet.

Amikor márciusban a Krímet Oroszországhoz csatolták, az 1954-ig a Szovjetunióhoz tartozó félsziget birtoklását Putyin ugyancsak azzal indokolta, hogy a Kreml csupán egy, a múltban elkövetett hibát tesz jóvá.

Az elnöki szóvivő vasárnapi nyilatkozatában úgy vélte, nincs abban semmi kivetnivaló, hogy az orosz elnök a Novorosszija kifejezést használta, hiszen „a történelem során így hívták a területet”, ez a térség orosz neve. Az AFP francia hírügynökség ennek ellenére úgy vélte, ettől fogva teljesen világos, hogy Putyin sokkal többet akar elérni annál, minthogy nevet adjon a területnek.

Az elmúlt hetekben ez még távol állt a valóságtól: az ukrán kormányerők mind jobban visszaszorították az oroszbarát szeparatistákat, a felkelők több vezetője egyszerűen feladta a harcot, és úgy tűnt, közel van a szakadárok fellegvára, Donyeck visszafoglalása. A héten azonban a szeparatisták váratlanul támadásba lendültek az Azovi-tengerig húzódó déli területeken, Ukrajnának pontosan azon a részén, amely Oroszországot szárazföldi úton köti össze a Krímmel.

Kijev és a nyugati államok azt veti Moszkva szemére, hogy ő áll az azovi villámhadjárat mögött. Néhány ukrán tisztségviselő Ukrajna inváziójával vádolja Moszkvát. A NATO úgy véli, mintegy ezer orosz katona tartózkodik a kelet-európai ország területén. Oroszország minden vádat visszautasított.

Maria Lipman politológus a friss fejleményekben Putyin egy korábbi kijelentésének megtestesülését látja. „Én kész vagyok elmenni a végsőkig, és Önök?” – idézte az orosz elnököt Lipman. Ezzel az államfő szerinte azt dörgöli a nyugati vezetők orra alá, hogy Ukrajna Moszkva érdekszférájába tartozik. Szakértők úgy vélik, a nyugati országok minden szankciója ellenére a délkelet-ukrajnai terület hosszú távon orosz befolyás alá kerül.

„Moszkva a Moldovában fekvő, szakadár Dnyeszteren túli területhez hasonlóan saját hatalmi központot fog létrehozni a Donyec-medencében” – vélte Holger Schmieding, a Berenberg bank közgazdásza.