Világ demokratái, rettegjetek!

 Az elmúlt évtizedekben ezt készpénznek vehettük, de Trumppal minden megváltozott.

Lincoln pártja, amely súlyos polgárháború árán eltörölte a rabszolgaságot, és Reagan pártja, amely támogatta a szabadkereskedelmet, a piaci reformokat és az emberi jogokat világszerte, nincs többé. A Republikánus Párt nem létezik már olyan formában, mint az elmúlt évtizedekben. Példa nélküli, hogy a párt elnökjelöltje olyan szinten haragít magára vezető republikánus politikusokat, hogy azok kénytelenek elhatárolódni tőle. És nem csak arról van szó, hogy a mindig is politikai show-nak számító kampányküzdelmet Donald Trump valóságshow-vá silányította (mert ez az egyedüli, amihez ért, meg amiben üzletileg is sikeres volt). Persze nagy gond az elnökjelölt stílusa, mondjuk ki, bunkósága, vulgarizmusa. De ennél is nagyobb gond teljes tájékozatlansága, nulla közpolitikai tapasztalata, teljes kiszámíthatatlansága és felelőtlensége, amit pártjának, hazájának és a szabad világ egészének súlyosan ártó nagyotmondásaival akar helyettesíteni.

A második világháború óta konszenzus volt a két nagy amerikai párt között, hogy az Egyesült Államoknak a szabad világ vezető hatalmaként gátat kell szabnia a kommunista terjeszkedésnek, meg kell védenie demokratikus (és sokszor nem demokratikus) szövetségeseit és támogatni kell a demokrácia és az emberi jogok terjesztését. A szövetségeseknek adott védelmi garanciák néha megkérdőjeleződtek (Vietnam), de soha sem a nyugati demokráciák, főleg a NATO-szövetségesek felé. Trump ezt egy csapásra sutba vágta, elbizonytalanítva a NATO keleti szárnyán lévő sebezhető demokráciákat, lovat adva az önkényuralmat építő Putyin alá.

Hasonlóan, a második világháború óta az Egyesült Államok világszerte támogatta a kereskedelmi korlátok lebontását, a szabadkereskedelem kiterjesztését, most Trump ennek véget vetne. Bár indulatos viták mindig is voltak, az megint csak precedens nélküli, hogy az egyik elnökjelölt börtönnel fenyegesse a másikat, vagy hogy előre megkérdőjelezze a választások tisztaságát.

Bár a hetvenes évektől a kisebbségek és bevándorlók többsége a demokratákra szavazott (növekvő arányban), a republikánusok mindig jelentős támogatást tudtak szerezni közöttük szociális konzervativizmusuk (mexikói, hispán bevándorlók), erős kommunistaellenességüknek (56-os magyar menekültek, kubai emigránsok) vagy szabadpiaci politikájuknak (ázsiai amerikaiak) köszönhetően. Noha az illegális migráció kérdésében mindig is keményebb állásponton voltak, soha nem sértegették a bevándorlókat. Trump ezt most rendszeresen megteszi, főleg a legnagyobb csoporttal, a mexikóiakkal.

Az egész azért is tragikus republikánus oldalról nézve, mert Hillary Clinton sebezhető, gyenge és könnyen verhető ellenfél lenne, ha nem Trump lenne az ellenfél. A szabad világ számára Trump megválasztása felér egy orosz rulettel, de veresége esetén is maradandó károk lehetnek. A Republikánus Párt széteshet, Trump új mozgalmat alapíthat, vagy legalább egy médiacsoportot, amely nézeteit harsogja. A felkorbácsolt, részben etnikai színezetű indulatok megmaradhatnak, akárcsak a kérdőjelek Amerika globális szerepvállalása körül. És jöhetnek Trump nyomdokain, az általa kitaposott ösvényen a szabadkereskedelmet támadó, szövetségeseket cserbenhagyó, kisebbségek ellen uszító, a demokratikus rendszer alapjait és alapvető játékszabályait megkérdőjelező populisták. Ezek rossz hírek a republikánusok, az amerikai demokrácia és a szabad világ számára, meg a hozzá csatlakozni vágyó, szabadságra vágyó emberek számára is.