Van még visszatérés

Búcsú a parlamenttől több felvonásban, az SZDSZ legfontosabb ígéreteiből semmi sem valósult meg. Így értékelték az MTI által megszólaltatott politológusok a Szonda-Ipsos legújabb közvélemény-kutatási eredményeit, melyek szerint mélypontra jutott az SZDSZ támogatottsága: a választókorú népesség és a biztos pártválasztók körében is 1 százalékon áll a párt. Kiszelly Zoltán politológus ezt úgy értékelte: „Búcsú a parlamenttől több felvonás?ban”. Kifejtette: az SZDSZ szavazótábora először 1994-ben, az MSZP-vel kötött koalíció után fogyatkozott meg; ekkor leginkább nyugat-magyarországi bázisait veszítette el a párt. 2002 után tovább csökkent ez a tábor, amikor olyan alapítók távoztak vagy vonultak háttérbe, mint Kis János és Kőszeg Ferenc. Az SZDSZ-szavazók további fogyatkozásának harmadik szakasza Gyurcsány Ferenc megjelenésével esett egybe. Míg a Horn Gyula-féle MSZP-hez képest az SZDSZ européer párt volt, ezt a Gyurcsány vezette szocialistákkal szemben már nem tudta felmutatni – mondta a politológus. A szakember ugyanakkor nem zárta ki, hogy lehet visszatérési lehetősége a pártnak, vagyis még visszaszerezheti szavazóit. Hasonlóan vélekedett Juhász Attila, a Political Capital szakértője, aki szerint 2002-ben és 2006-ban is sokan úgy gondolták, nem lesz parlamenti párt az SZDSZ, mégis bejutott az O?rszág?gyűlésbe, és most sem zárható ki, hogy egy jó kampánnyal visszaszerzik szavazóikat. A politológus hangsúlyozta: 2002 óta semmi sem valósult meg a liberális párt legfontosabb ígéreteiből, így az adócsökkentés és az egészségügyi reform sem, ami közrejátszhatott a szavazóbázis erodálódásában. Az SZDSZ szavazótábora való?színűleg elbizonytalanodott, passzivitásba vonult, de nem zárható ki, hogy egy jó kampánnyal, ami egyébként a liberális pártra jellemző, vissza lehet szerezni őket – mondta Juhász Attila. Kiszelly Zoltán szerint, ha a jövő évi európai parlamenti választáson nem szerez mandátumot az SZDSZ, bárki legyen is a pártelnök, arról kell beszélnie, miképpen juthatnak be a parlamentbe, nem pedig a párt programjáról. Juhász Attila a Szonda-Ipsos felméréséhez kapcsolódva kitért arra, hogy ez az eredmény is cáfolja azt a feltételezést: mind az MSZP-nek, mind az SZDSZ-nek jobb lesz, ha szakítanak. Kiszelly Zoltán ezt úgy látja, hogy a koalícióból való kilépéssel Kóka János saját elnökségét akarta megerősíteni. A tisztújító küldöttgyűlés azonban nyár elejére (június 7-re) esik, amikor kezdődik a politikai uborkaszezon, ezért kevesebb nyilvános szereplési és megszólalási lehetősége lesz a megválasztott elnöknek, aki érdemben ősztől kezdhet el tevékenykedni – mondta a politológus. Juhász Attila szerint a tisztújító kül?döttgyűlés már nem a legitimitásról, hanem az SZDSZ népszerűségének visszaszerzéséről szól. (MTI)