Válságba kerülhet a NATO az iraki háború miatt

Franciaország és Belgium Brüsszelben megvétózta, hogy a szövetség készenléti katonai intézkedéseket indítson a feltehető iraki háború esetére. A Deutschlandfunk rádióállomás szerint Németország is csatlakozott a vétóhoz.

Lord Robertson NATO-főtitkár az újabb meddő vitát hozó múlt csütörtöki tanácsülés után életbe léptette a NATO-ban szokásos csendes eljárású határozathozatalt. Eszerint ha a kitűzött határidőig, hétfő 10 óráig egyetlen tagország sem jelent be kifogást, akkor az általa kidolgozott határozati javaslat, a katonai készenléti intézkedések terve életbe lép, és a katonai hatóságok megbízást kapnak azok megtervezésére.

Az Egyesült Államok még január közepén terjesztette elő javaslatait, milyen katonai készenléti intézkedéseket tegyen a szövetség egy iraki konfliktus esetére. A javaslatok között szerepelt a szövetség elektronikus légi felderítő AWACS-gépeinek és földközi-tengeri hadiflottájának a térségbe vezénylése, a vegyi, biológiai és atomfegyveres támadásokkal szembeni készültség megerősítése, Patriot légelhárító rakéták szállítása az Irakkal szomszédos Törökországnak, amerikai csapatok tehermentesítése a Balkánon a nemzetközi békefenntartó missziókban, légtérhasználat biztosítása az iraki térségbe való szállításokhoz.

A francia, német és belga felfogás szerint ezeknek az intézkedéseknek a jóváhagyásával a NATO a háború logikájába illeszkedne, holott szerintük Irak lefegyverzése az ENSZ keretében elképzelhető békés eszközökkel is.

Az orosz elnök háromnapos párizsi látogatásának küszöbén a sajtó azt mérlegeli, hogy Oroszország vajon milyen mértékben áll a francia-német tengely mellé. Moszkvában eddig annyit mondtak: készek támogatni, hogy megnöveljék az Irakban tevékenykedő nemzetközi ellenőrök számát, bár erről elsősorban az ellenőrök vezetőinek kell dönteniük.

Tovább hasad az európai egység

Colin Powell amerikai külügyminiszter megbocsáthatatlannak bélyegezte a tervezett NATO készenléti intézkedések megvétózását.

A NATO két skandináv tagja, Dánia és Norvégia az amerikaiakkal egyetértve bírálta Belgiumot az iraki válsággal kapcsolatos magatartása, konkrétan a közös készenléti lépések meghiúsítását célzó, előre kinyilvánított vétószándéka miatt. A dán védelmi miniszter, Svend Aage Jensby azt mondta: a szövetség iránti amerikai bizalom igen nagy mértékben meggyengülhet emiatt, pedig az amerikaiak számára épp most igen fontos, hogy a többiek szolidaritást tanúsítsanak. Kristin Krohn Devold norvég védelmi miniszter kijelentette: "Itt a leglényegesebb NATO-játékszabályról van szó, amelyen egész biztonságunk nyugszik."

A holland külügyminiszter is az USA-val atart: nem tartja sokra az iraki válság békés megoldására kidolgozott német-francia kezdeményezést. Bart Jochems szóvivő szerint Hollandia még abban sem biztos, hogy egyáltalán létezik valamilyen elképzelés. A javaslat egyetlen ismertté vált pontja az ellenőrök számának növelése, aminek azonban Hollandia nem sok értelmét látja, mert olyan időszakban álltak elő a kezdeményezéssel, amikor a Szaddám Huszeinre nehezedő nyomást a maximumra kellene fokozni.

Válságban a NATO?

Az első brit elemzések szerint a NATO jövőjét is kérdésessé teszi, hogy Franciaország és Belgium nem járult hozzá a Törökország katonai megsegítését célzó amerikai terv életbe léptetéséhez az iraki háború esetére. Az amerikai törvényhozás egyik vezető tagja a londoni rádiónak azonban még a hétfői vétó előtt azt mondta: Washington bizalma az új kelet-európai tagországokban, köztük Magyarországban van az atlanti szövetség jövőjével kapcsolatban.

A BBC rádió hétfő reggeli hírműsorának katonapolitikai elemzője azt mondta: Párizs a Törökország ügyében alkalmazott vétóval "megrendítő ütést vitt be" a NATO-nak, s egyáltalán nem lehet kizárni, hogy "ez a vég kezdete" a szervezet számára.

A BBC szakértője szerint a döntés mögött nem annyira az iraki háborúval szembeni francia ellenkezés áll, hanem az, hogy "a franciák mindig is bizonytalanul viszonyultak a NATO-hoz", és az Európai Uniót próbálják az észak-atlanti szövetség és "az amerikai hiperhatalom" alternatívájává kiépíteni saját védelmi képességgel. Franciaország mindenesetre nagyon sokat tett hétfő reggel a NATO meggyengítéséért - hangzott a kommentárban.

A NATO tanácsa és az EU-csúcs is ülésezik

A francia-belga-német vétó után az Irakkal határos Törökország kérte, hogy az alapító szerződés 4. cikke alapján azonnal hívják össze a NATO állandó tanácsát. Ez a cikk arról szól, hogy a szövetségesek tanácsának bármelyik tagállam kérésére össze kell ülnie, ha valamelyikük területi épségét vagy biztonságát külső veszély fenyegeti. A NATO tanácsa délután tart ülést.

Az Európai Unió soros elnökségét adó Görögország elhatározta, hogy megrendezi az EU állam- és kormányfőinek Irakkal foglalkozó csúcsértekezletét. Ezt a NATO-vita fellángolása után jelentette be Jeórjiosz Papandreu görög külügyminiszter. A görög kormányférfi nem jelölte meg a tervezett csúcsértekezlet időpontját, de február 17-ét valószínűsítik.