Újabb remény a ‘68-as katonai akció hátterének tisztázására

„Nemrégiben külön megállapodást kötöttünk a moszkvai modern történelmi levéltárral, hogy hozzáférhetővé teszik számunkra a dokumentumokat. Ez tisztázhatja, hogy kik is működtek együtt a szovjetekkel” – jelentette ki Oldřich Tuma, a prágai modern történelmi intézet igazgatója a Mladá fronta Dnes című lap szerdai kiadásában.

A megállapodás értelmében Moszkva 1967–1969-ből származó, az akkori csehszlovákiai eseményeket érintő dokumentumok fénymásolatait adja át Prágának. A történészek azt várják, hogy a dokumentumokból egyebek között feleletet kaphatnak arra is, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak 1968 augusztusi csehszlovákiai bevonulása kapcsán csehszlovák részről ki működött együtt a szovjetekkel. Mint ismeretes, éppen ilyen váddal ált néhány hete egy prágai bíróság előtt az egykori Csehszlovákia Kommunista Pártjának két volt magas rangú vezetője, Milouš Jakeš és Jozef Lenárt. A bíróság bizonyítékok hiányában azonban mindkettőjüket felmentette. „Nem tartok attól, hogy rájuk nézve terhelő anyag kerüljön elő. Biztos vagyok benne, hogy nem követték el azt, amivel vádolják őket” – mondta a lapnak az egyik védő, Kolja Kubíček. Jakeš és Lenárt ügyében egyelőre nem született végleges döntés, mert az államügyész a felmentő ítéletet megfellebbezte.

Rövidesen ezzel a váddal kerül bíróság elé egy további volt vezető kommunista politikus, Karel Hoffmann is. Hoffmann 1968 augusztusában a megszállás első óráiban kikapcsoltatta a rádió- és tévéműsorokat továbbító hálózat kulcselemeit, hogy a hazai tömegtájékoztatás ne tudjon hírt adni az eseményekről.

Prágában egyebek között kulcsfontosságú dokumentumnak tartják azt a háttéranyagot, amely Leonyid Brezsnyev akkori szovjet pártfőtitkár számára készült a kelet-európai kommunista pártok 1968. augusztus 18-i tanácskozására. Brezsnyev akkor arról beszélt, hogy Prágában „hű elvtársai” vannak, de neveket nem említett. „A háttéranyag erre nézv

Néhány cseh történész azonban borúlátóbb. Azt állítják, hogy a szovjetek már korábban is több anyag átadását megígérték, de ígéreteiket mindig csak részben teljesítették. A kilencvenes években Borisz Jelcin akkori orosz államfő is átadott Václav Havelnek több hatvannyolcas szovjet dokumentumot. A levéltárakban és az átadott dokumentumok között egyelőre azonban nem sikerült meglelni a hírhedt behívólevelet, amellyel a szovjetek a megszállást próbálták meg törvényesíteni. Vasil Biľak, az állítólagos behívólevél egyik aláírója mindmáig azt hangoztatja, hogy ilyen levél nem is létezett, s a közkézen forgó másolat egyszerű hamisítvány. Tisztázásra váró kérdés van tehát még elég.

A prágai történelmi intézet igazgatója szerint a cseh történészek egy olyan jegyzéket adtak át az oroszoknak, amely tartalmazza az őket érdeklő dokumentumot névsorát. Az illetékes orosz hatóságok egyetértettek a dokumentumok kiadásával, s Moszkvában már folyik a szovjet anyagok eddigi titkosításának a feloldása. „Bár rendkívül bonyolult eljárásról van szó, hiszen sok intézmény egyetértése szükséges a titkosítás feloldásához, Moszkvából azt üzenték nekünk, hogy a dokumentumok másolatai az év végig Prágában lehetnek” – jegyezte meg Tuma.