További négy gyanúsítottat vettek őrizetbe a spanyol rendőrök az egy héttel ezelőtti madridi vonatrobbantásokkal kapcsolatban. A spanyol merényletek miatt a francia hatóságok megszigorították a a biztonsági intézkedéseket többek között az áruházakban, templomokban, múzeumokban.
Új gyanúsítottak Madridban, óvintézkedések Párizsban
További négy gyanúsítottat vettek őrizetbe a spanyol rendőrök az egy héttel ezelőtti madridi vonatrobbantásokkal kapcsolatban. A spanyol merényletek miatt a francia hatóságok megszigorították a a biztonsági intézkedéseket többek között az áruházakban, templomokban, múzeumokban. Az Európai Bizottság szerint nem új intézményekkel kell fellépni a terrorizmus ellen, hanem a meglévő eszközöket kell alkalmazni.
A spanyol rendőrség további négy gyanúsítottat vett őrizetbe a március 11-i vonatrobbantások ügyében folyó nyomozás keretében - közölték csütörtökön igazságügyi források.
Három személyt Alcalá de Henaresben vettek őrizetbe, ahonnan végzetes útjára indult a négy felrobbantott elővárosi vonat közül három. A negyedik gyanúsított az ország északi részén került rendőrkézre. A források nem tértek ki sem az elfogottak állampolgárságára, sem az őrizetbe vétel időpontjára. A négy gyanúsítottat csütörtökön a rendőrség madridi terroristaellenes részlegén kihallgatták.
Múlt szombaton öt személyt, három marokkóit és két indiait vettek őrizetbe Spanyolországban a merényletsorozattal kapcsolatban. Őket csütörtökön hallgatja ki egy madridi vizsgálóbíró. Az egyik akkor elfogott férfi állítólag az al-Kaida spanyol sejtjének vezetőjével is kapcsolatban állt, sőt, brit lapok szerint találkozott az egyik londoni börtönben őrzött Abu Katadával, akit az al-Kaida európai vezetőjének tartanak.
A madridi vonatrobbantások után a francia hatóságok megszigorították a biztonsági intézkedéseket az áruházakban, múzeumokban, mozikban, színházakban és templomokban. Jean-Paul Proust párizsi rendőrfőkapitány találkozókat szervezett a terrorveszélynek kitett közintézmények vezetőivel a fokozott biztonsági intézkedések megvitatására - közölte szóvivője, Hugo Mahboubi.
Az első ilyen találkozót szerdán tartotta a főkapitány az áruházak vezetőivel, akiket kért, hogy fokozzák a vásárlók ellenőrzését, kamerákkal figyeljék a vezetésük alatt álló intézményeket. Közölte, hogy rendőrjárőröket szerveznek a sűrűn látogatott helyeken, így az áruházakban is. A rendőrfőkapitány óvatosságra szólított fel, bár állítása szerint "sem Franciaországra, sem Párizsra nem leselkedik veszély".
Kedden ugyanakkor a "Hatalmas és Bölcs Allah szolgáinak" nevű titokzatos szervezet merényletekkel fenyegetőzött, amiért betiltották a francia iskolákban a muzulmán fejkendő viseletét. A madridi merényletek után megerősítették a terroristaellenes készenlétet a repülőtereken, pályaudvarokon és a tömegközlekedésben.
A kormányfőt politikai ellenfelei azzal vádolták meg, hogy a hét végi regionális választások előtt eltúlozza a terrorveszélyt. Az ellenzéki szocialisták azzal vádolták meg a kormányfőt, arra használta ki a madridi merényletek keltette félelem légkörét, hogy közzétegye az ismeretlen iszlám szélsőséges csoport üzenetét, amelynek hitelességét azóta sem sikerült bebizonyítani. Raffarin szövetségesei heveset tagadták a vádat.
Nem jogi eszközökkel kell válaszolni a terrorra
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a madridi terrortámadásokra a tagállamoknak nem új jogi eszközök vagy intézmények létrehozásával, hanem az operatív fellépés összehangolásával kell válaszolniuk - közölték csütörtökön az intézmény illetékesei. A bizottság érvei szerint egyrészt a szükséges jogi, illetve intézményi keretek már most is megvannak, legfeljebb tökéletesíteni - egyes esetekben egyszerűen alkalmazni - kellene őket. Másrészt az adott körülmények között az unió nem engedheti meg magának, hogy a madridi robbantásokhoz hasonló atrocitásokra időigényes jogalkotási eljárásokkal válaszoljon.
Az EU végrehajtó intézménye mindenekelőtt azt javasolja, hogy az egy hét múlva esedékes EU-csúcson a tagállamok tegyenek ünnepélyes szolidaritási nyilatkozatot. Ez nem pusztán gesztusértékű lépés lenne, hanem konkrét segítségnyújtási kötelezettségek vállalása arra az esetre, ha a tagországok bármelyikét terrorista támadás éri. A bizottság sürgeti továbbá a terrorizmus elleni harc szempontjából fontos és már meglévő jogi eszközök hatékonyabb alkalmazását: határozottabb intézkedéseket kell tenni a terrorista szervezetek pénzügyi forrásainak elapasztására, és javítani kell a tagállamok rendőrségi, belbiztonsági, illetve hírszerző szervei közötti operatív együttműködést.
A bizottság még ebben a hónapban javaslatot fog tenni egy olyan tanácsi döntés meghozatalára, amelynek értelmében kiszélesítenék a terrorista cselekményekkel kapcsolatos információcserét a tagállamok között. Ennek részeként létrehoznák az ilyen ügyekben született bírósági ítéletek közös európai nyilvántartását, valamint a terrorcselekmények miatt körözött személyek, illetve ilyenekkel kapcsolatba hozható csoportok és szervezetek adatbázisát.
Az unió végrehajtó intézménye kezdeményezi továbbá, hogy a tagállamok ne egyhangúlag, hanem minősített szavazattöbbséggel döntsenek a terrorista személyek és szervezetek közös listájának módosításáról.
Az Egyesült Államok ellen 2001 szeptemberében végrehajtott terrortámadások után határozták el a tagállamok azt is, hogy elfogadják a terrorizmus egységes meghatározását, és összehangolják a terrorista bűncselekmények esetében követett ítélkezési gyakorlatukat. Három tagállam ezt a döntést sem hajtotta még végre, és a többiek esetében sem mindig világos, hogy a meghozott nemzeti intézkedések megfelelőnek tekinthetők-e ebből a szempontból - állapította meg a bizottság.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.