Ügydöntő népszavazást írnak ki

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kezdeményezett referendumon arra a kérdésre kell válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják. A népszavazás kiírását minden frakció támogatta, a kettős állampolgárság ügyében azonban eltértek az álláspontok. Lamperth Mónika belügyminiszter közölte: nincs garancia arra, hogy megfelelő időben olyan törvény szülessen, amely az alkotmány előírásainak megfelelően biztosítja a külföldön való szavazás lehetőségét. Pokorni Zoltán (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a Fidesz a népszavazás kiírása mellett azt is támogatja, hogy az azon feltett kérdésre a többség igennel voksoljon. Indítványozta, hogy kezdődjön négy- párti egyeztetés a sikeres népszavazás után szükségessé váló jogszabály-módosítások előkészítése érdekében. Herényi Károly és Dávid Ibolya (MDF) egyaránt a népszavazás kiírása mellett érvelt. Felhívták ugyanakkor a figyelmet a demokrata fórum korábbi indítványára, amely kedvezményes honosítási eljárás keretében biztosított volna kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak. Eörsi Mátyás (SZDSZ) azt mondta, az Országgyűlésnek kötelessége a népszavazás kiírása, azonban hangsúlyozta, hogy a szabad demokraták nem értenek egyet a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságával. Ezt azzal indokolta, hogy a térség országainak nagy része történelmileg egy időben válik az unió tagjává. Szabó Zoltán (MSZP) ugyancsak a referendum kiírása mellett érvelt. Ugyanakkor közölte, hogy a feltett kérdés politikai jellegű, s nem az Országgyűlésben kell megvitatni.

Az erdélyi magyarság többsége a közvélemény-kutatások szerint helyesli a kettős állampolgárságot, ugyanakkor sokan azt mondják, kitelepülnek, ha megkapják – mondta Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Szabadság című kolozsvári lapnak nyilatkozva. Markó szerint az RMDSZ egyetért az MDF által javasolt változattal, mely szerint a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok könnyebben kapják meg a magyar állampolgárságot, mint a nem magyar nemzetiségűek.

A vajdasági magyarok esetében elsősorban az utazás megkönnyítését segítené a kettős állampolgárság, mert aki áttelepülni akart Magyarországra, az elmúlt 15 évben már megtette – hangsúlyozta Kontra Ferenc, a Magyar Szó című lap főszerkesztő-helyettese. Úgy fogalmazott, hogy a Vajdaságban és Szerbiában élő magyarok számára „magától értetődő dolog” a kettős állampolgárság igénye, ebben a kérdésben az ottani magyarok politikai vezetői is teljesen egységes véleményen vannak.

A kárpátaljai magyar szervezetek elsősorban mint szép gesztust üdvözlik a budapesti döntést. Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) ügyvezető alelnöke elmondta: üdvözlik a magyar parlament határozatát, külön kiemelve, hogy a pártok egyhangúlag szavaztak a kérdésben. „Tesszük ezt annak tudatában, hogy Ukrajnában a törvények nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot. Ha viszont megszületne a határon túli magyarok kettős állampolgárságát intézményesítő jogszabály, akkor – amint azt korábban már többször nyilatkoztuk – az UMDSZ megbízná elnökét, Gajdos István parlamenti képviselőt, hogy a kettős állampolgárságban érdekelt más ukrajnai kisebbségek képviselőivel összefogva nyújtson be megfelelő alkotmánymódosító indítványt a kijevi törvényhozásban” – tette hozzá az ügyvezető alelnök. Ugyancsak üdvözli a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló ügydöntő népszavazás kérdésében született magyar parlamenti döntést a legnagyobb ukrajnai magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Mint Kovács Miklós elnök, volt parlamenti képviselő kifejtette: a KMKSZ támogatja a magyar törvények olyan módosítására irányuló kezdeményezést, hogy helyben lakás nélkül kaphassanak magyar állampolgárságot a határon túli magyarok. Nyilvánvaló, hogy ebben a kérdésben a KMKSZ álláspontja elvi jellegű, hiszen a kárpátaljai magyarokat a kettős állampolgárság ügye közvetlenül nem érinti az ukrán törvények ismert rendelkezései miatt. Ha a magyar parlament mégis elfogadná a törvénymódosítást, akkor új helyzet állna elő, hiszen – mint fogalmazott – Ukrajnában nem egy példa van arra, hogy az államhatalom egyes külföldi államok esetében szemet huny a kettős állampolgárság fölött. Az ukrán alkotmány kettős állampolgárságnak kedvező esetleges módosításáról szólva Kovács kiemelte: nem tartja teljesen irreálisnak az alaptörvény megfelelő módosítását.