"Túszmészárszéket" találtak Fallúdzsában

Fallúdzsa központjában elkeseredett harcot vívnak az amerikai és iraki erők a lázadók ellen. A katonák olyan épületekre bukkantak, ahol korábban túszokat végeztek ki. A parancsnokok még napokig elhúzódó kemény városi harcot jósolnak Fallúdzsában. A városban rekedt civileknek nincs vize élelme, a várost lezáró szövetségesek a villanyvezetékeket is elvágták. Mivel a kórház is az amerikaiak kezére került, sok sebesült nem jut megfelelő ellátáshoz. A felkelés vezetői valószínűleg elhagyták a várost.

Fallúdzsa belvárosában harcolnak az amerikai és iraki erők a lázadókkal. Egy helyi újságíró szerint a város leginkább Kabulra, az afgán fővárosra emlékeztet: mindenütt romok és roncsok. Civilt nem látni az utcákon, a felkelők pedig elbarikádozták magukat a megerősített házakban. Bár az ellenállás gyengülni látszik, Thomas Metz altábornagy, az Irakban állomásozó szárazföldi csapatok parancsnoak elmondta, hogy "Több napig tartó, kemény városi harcra van kilátás".

"Túszmészárszékekre" találtak az iraki katonák Fallúdzsában - közölte Abdul Kadír Mohamed Jaszim Mohan altábornagy, az ostromban részt vevő irakiak parancsnoka. Az ostromlók olyan lakóházakra bukkantak, amelyek korábban külföldi túszok kivégzésének helyszínéül szolgáltak. A város északi részén fellelt házakban több száz CD-t és olyan felvételeket találtak, amelyek túszok lefejezését ábrázolták, s több elrabolt személy nevét tartalmazták.

A felfedezésről beszámoló katonatiszt nem tudta megmondani, hogy a felvételeken előfordult-e Margaret Haszan iraki-brit segélymunkásnő vagy a két francia újságíró, Christian Chesnot és Georges Malbrunot neve. Mindhárom személyt szélsőségesek tartják fogva Irakban, és nem lehet tudni, életben vannak-e még. Idén április óta emberrablók több mint 30 túszt végeztek ki Irakban.

A legfrissebb jelentések szerint a szövetségesek már a város hetven százalékát ellenőrzésük alatt tartják. A tengerészgyalogosok elfoglalták a polgármesteri hivatalt - itt nem ütköztek jelentős ellenállásba. Ezt követően azonban heves tűz alá vették őket egy minaretből. A tengerészgyalogosok szerint a lázadók először fehér zászlót lobogtattak, majd lőni kezdtek.

Egy Fallúdzsában tartózkodó iraki újságíró, Fadil al-Badrani szerint az amerikai-iraki csapatok jelenleg a város északnyugati részén elhelyezkedő Dzsulán, és az északnyugati al-Dzsugaivi negyedekben nyomulnak előre. Elfoglalták a vasútállomást is, itt bázist rendeztek be. Al-Badrani az al-Dzsazíra hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a felkelők már több tankot megsemmisítettek. Az újságíró szerint két, szorult helyzetbe került tank személyzete a harckocsit elhagyva menekült el, ezek a tankok a lázadók kezére kerültek.

A CNN tudósítója szerint a lázadók kisebb ellenállási gócokban tevékenykednek. Csapataik már csak egy szűk folyosót tartanak, de nem lehet állandó frontról beszélni. Ahol lehetőségük van rá, a gerillák megakasztják az előrenyomulást, ahol nem, ott átengedik a támadó tankokat, hogy egy másik helyen sújtsanak le. Az iraki felkelők rakétagránátokkal, kézifegyverekkel és aknavetőkkel harcolnak.

Nincs pontos adat a veszteségről

A veszteségekről ellentmondásos hírek érkeztek. Eddig 11 amerikai és két iraki kormánykatona halt meg az ostrom során - jelentette a BBC tudósítója. Az iraki lázadók veszteségéről szinte semmi adat nincs. "A lázadók veszteségeiről csak annyit tudok mondani, hogy halnak" - nyilatkozta a Lyle Gilbert hadnagy, a tengerészgyalogosok szóvivője. Pete newell alezredes, az első gyalogság Fallúdzsában harcoló katonáinak parancsnoka azt jelentette, hogy emberei eddig 85-90 lázadót öltek vagy sebesítettek meg.

A katonák házról házra járva keresik a lázadók fegyverlerakatait. A mecsetekben - több mint százhúsz mecsete miatt Fallúdzsát a Mecsetek Városaként emlegetik - is sok fegyvert és robbanóanyagot találtak. A felkelők bázisoknak használják a szent helyeket. Al-Badrani szerint a mecsetek fele megsérült, vagy megsemmisült az ostrommal járó bombázások során.

A felkelés vezetői, akik eddig Fallúdzsából irányították embereiket, valószínűleg elmenekültek az ostrom elől. Abu Musazb al-Zarkávi, a jordániai származású al-Kaida vezető, akit a lefejezésekkel végződő túszejtések, illetve a síiták ellen végrehajtott, több száz halálos áldozatot követelő kerbelai merénylettel vádolnak, a katonák szerint nincs már a városban.

Fallúdzsa 300 000 fős lakosságának nagy része elmenekült az ostrom elől, de több tízezer civil maradt a városban. A családfők rokonaikhoz küldték hozzátartozóikat, és otthon maradtak, hogy megvédjék otthonaikat a fosztogatóktól. Az amerikaiak ugyan azt hangoztatják, hogy igyekszenek elkerülni a felesleges veszteségeket, de a lázadók ellen nehéztüzérséget és bombázókat vetnek be, amely nem kíméli a civilek életét.

A városban elvágták a vízvezetéket, nincs áram sem. Az emberek otthonaikban várják a fejleményeket. Az élelmiszerboltok az ostrom első napján bezártak, mivel a tulajdonosok félnek az utcára menni. A lakosság szűkében van az élelemnek. A kórházban fogytán a kötszer és az orvosság. Mivel a felkelők kezén jelenleg már nincsen egészségügyi létesítmény, az általuk ellenőrzött városrészekben a sebesültek állapota sokkal súlyosabb.

A városi hadviselés jóval veszedelmesebb a támadó felekre nézve, mint a nyílt színi csata. A csúcstechnológia ellenére az amerikaiaknak és az iraki katonáknak házról házra kell bevenniük Fallúdzsát. A város utcáin a támadók nem tudják tartani a nagy hadrendet, kisebb csoportokra kell szétszakadozniuk - ez a védőknek kedvez.

Vannak olyan szűk utcák, ahol a tankok nem férnek el, ezeket a gyalogságnak fedezet nélkül kell elfoglalnia. A védők a tetőkről támadhatják az utcákon előrenyomuló katonákat: mivel a tankok páncélzata felül vékonyabb, a tetőkről érkező rakétagránátokkal szemben védtelenebbek.

A 20-30 fős gerillaegységek gyorsan változtatják helyüket a városban. Valószínűleg átjárókat bontottak a házfalakba, így olyan közlekedései útjaik vannak, amelyekkel gyorsabban haladhatnak, mintha az utcán mennének, ráadásul részben észrevétlenek tudnak maradni. A mesterlövészek néhány találat után helyet változtatnak, így az amerikaiak sohasem lehetnek biztosak abban, hogy hol vannak a felkelők.

Megvannak a módszerek, arra, hogy hogyan lehet egy házat jobban védhetővé tenni: az ablakokra dróthálót feszítenek, hogy ne lehessen gránátot behajítani. A lépcsőket lebontják, helyettük létrát használnak, amelyet felhúznak maguk után. A ház falait megerősítik homokzsákokkal, hogy védekezzenek a belövések ellen. A házak tetejét összekötik, így a tetőszinten közlekedhetnek.

Ha a szükség úgy kívánja, a felkelők valóságos erődöket alakíthatnak ki a házakból. Ezek ellen az amerikaiak csak a tankokkal, a tüzérséggel és a légierő bevetésével vehetik fel a harcot. Emiatt viszont megnőhet a civil áldozatok száma, hiszen a messziről kilőtt lövedékek pusztító ereje igen nagy.

A tüzérség messziről támogatja a támadókat

A lázadók elsősorban orosz fegyverekkel rendelkeznek: a Kalasnyikov gépkarabély sokféle változatával, Dragunov mesterlövészpuskákkal, RPG rakétagránát-vetőkkel, aknavetőkkel. Olcsó és igénytelen fegyvereikkel ugyanakkor érzékeny veszteségeket okozhatnak az amerikaiaknak. A város tele van aknákkal és csapdákkal, egy kifeszített zsineg, amelyet egy konzervdobozba tett kézigránátra kötnek, bőven elég ahhoz, hogy megöljön, vagy megsebesítsen néhány támadót.

Az amerikaiak nagy tűzerejű Abrams tankokkal, és kisebb, Bradley csapatszállítókkal fedezik a gyalogságot. A város fölött a tengerészgyalogság Cobra és a hadsereg Apache helikopterei vadásznak a felkelőkre. A városon kívül tüzérség nyújt támogatást a csapatoknak.

Az amerikaiak eddig kétszer vívtak ilyen intenzív városi harcot. A vietnami háború idején a tengerészgyalogságnak kellett visszavenni Hue történelmi városát, amelyet a vietkong foglalt el az 1968-as Tet-offenzíva során. A tengerészgyalogság ugyan győzelmet aratott, de mint egy tiszt fogalmazott Huéról az ostrom után: "El kellett pusztítani, hogy megmentsük".

A másik hírhedt városi összecsapás Mogadisuban, Szomália fővárosában történt, 1993-ban. Az amerikaiak rangereket vetettek be helikopterekről, azonban a szűk utcákon a lázadók uralták. A lázadók lelőttek egy helikoptert. Az egész világot bejárták azok a képek, amelyeken az egyik különlegesen képzett katona meztelen holttestét cibálta végig az utcán a felfegyverzett tömeg. Miután az amerikaiak érzékeny veszteségeket szenvedtek, kivonultak Mogadisuból.