Túlgondolkodják

Richard Sulík, az SaS elnöke hosszan és több helyen beszél arról, milyen komoly és erős kínálat lehetett volna az ellenzéki érzelmű választónak egy nagy jobbközép ellenzéki blokk, igazi alternatíva a Smerrel szemben. Tipikus Sulík-féle okoskodás, amilyenből már oly sokat hallottunk az elmúlt tíz évben: az SaS elnöke néhány dolgot megint nagyon jól lát, néhány dolgot meg nagyon nem. És hát tegyük hozzá, hogy ha a nagyon igen lenne nála többségben, most az SaS-t nem 5 százalék körül mérnék, hanem legalább húszon. De az ő pártjának legalább van egy erős vezetője. Azokra ugyanis a következő választások után szükség lesz (de főleg olyanokra, ahol nem csak a vezető, a párt is erős). 

Nézzük a PS/Spolu szövetséget, a rettenetesen empatikus és intelligens, haladó gondolkodású fiatalok pártját, akik ugyan nagyot dobbantottak azzal, hogy kitermelték nekünk Zuzana Čaputovát, meg behúztak néhány EP-posztot, de egyelőre úgy tűnik, túl intelligensek és empatikusak a mindennapi belpolitikai vagdalkozáshoz.

Így, három hónappal a választás előtt nincs az embernek olyan érzése, mintha léteznének (azon kívül, hogy fizetett Facebook-hirdetésekben közölnek rendszeresen nagyon okos dolgokat, ami oké, de erre nekem se időm, se kedvem, mondja sok átlagválasztó, és valahol igaza van). Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy Kiska pártja, a Za ľudí a felmérésekben megelőzte a PS/Spolut, és úgy tűnik, Kiska még tud erősödni, ők viszont már nem. Nem mintha ne lennének rátermett szakemberek, csak hát a politika nemcsak arról szól, mire vagy képes, hanem hogy mit tudsz elhitetni ez emberekkel. Na meg az erős vezető, mert ugye 21. század ide vagy oda, azért a miénkhez hasonló pár milliós országokban a személyi kultusz még mindig alapvetés.

A Kiskát jobbközépről bírálók tévedése már akkor bebizonyosodott, amikor kijelentették: Kiska pártja felesleges, mert csak tőlük fog szavazatokat elvenni, így nem tud semmit kínálni a demokratikus ellenzéknek.

Aztán pár hónap alatt majd´ 15 százalékos lett Kiska támogatottsága, ami, valljuk be, az SaS-nek meg az OĽaNO-nak soha nem sikerült (és nem is fog). Persze lehet Kiskát bírálni, meg kell is. Meg hát nem mutatott még semmit. Vagyis de: látható, és láthatóan építkezik. Ez így most nevetségesen kevésnek tűnik, de még mindig több, mint amit a legtöbb megélhetési ellenzéki csinált az elmúlt tíz évben.

Mert az van, hogy Dzurinda óta a szlovák jobboldal nem volt képes egy erős vezetőt kitermelni, aki megmondja, mi lesz, és az lesz. Kiska ilyen lehet. Ezért jól tette, hogy nem ment bele a nagykoalícióba. Azt még megköthetnék nélküle is, hogy ne vesszenek el a kis pártok szavazatai, de mint látjuk, nem kötik, mert mindenkinek támadt közben plusz két ötlete.

A szerző a Vasárnap munkatársa