Torgyán minden kutatásban az utolsó

A Tárki adatai szerint már nem Dávid Ibolya a legrokonszenvesebb politikus. A Szonda Ipsos szintén az igazságügyi miniszter rokonszenv-indexének csökkenését mutatja, ám náluk még mindig Dávid Ibolya vezet, mivel Mádl népszerűsége is csökkent. A legkevésbé rokonszenves politikusok azonban változatlanok mindkét felmérés szerint: Pintér Sándor, Csurka István és Torgyán József zárja a listát.


A Századvég Politikai Elemzések Központja és a Tárki közös választáskutatási programjának 2002. januári empirikus adatai alapján 23 magyar politikus rokonszenvmutatóját közli. A januári adatfelvétel eredményei kisebb változást mutatnak a rokonszenvlista első három helyezettje közötti sorrendben. Elveszítette első helyét Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, a rokonszenvrangsort 2002 januárjában (a nem kerekített adatok alapján) Mádl Ferenc köztársasági elnök vezeti. Az elmozdulás egyikőjük esetében sem éri el az egy pontot.Dávid Ibolya népszerűségének csökkenése lassú ütemben, kis lépésközökkel történt, mint ahogy a köztársasági elnök rokonszenv-mutatója is hasonló módon emelkedett hónapról hónapra.

A Szonda Ipsos mérései ezzel szemben azt mutatják, hogy továbbra is Dávid Ibolya vezet, akinek két ponttal csökkent a népszerűségi indexe a korábbiakhoz képest, míg a második helyezett Mádl Ferenc népszerűsége 3 pontot esett.

A rokonszenvrangsor harmadik helyén mindkét mérés szerint továbbra is Martonyi János külügyminiszter áll. A legkevésbé rokonszenves politikusok sorrendje sem változott, csökkenő sorrendben továbbra is Pintér Sándor, Csurka István és Torgyán József zárja a listát.

Két politikus esetén regisztrálható jelentősebb - de a statisztikai hibahatárt meg nem haladó - indexváltozás a Tárki adatai szerint. Az előző hónaphoz képest Martonyi János mutatója négy ponttal csökkent, míg Pintér Sándor belügyminiszteré négy ponttal növekedett. A Szonda Ipsos esetében ugyanakkor Pintér megítélése is egy ponttal csökkent.

A Tárki szerint decemberhez képest csak kisebb mértékben változott a Fidesz-MPP és az MSZP meghatározó politikusainak választói rokonszenv-megítélése. A négyfős csoport vezető pozícióját január elején Pokorni Zoltán Fidesz-MPP-elnök vezeti, őt Orbán Viktor miniszterelnök, Kovács László MSZP-elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt azonos indexértékkel követi. Ebben a négyes csoportban a januári adatfelvétel is csak az indexértékek statisztikai hibahatárán belül eső mozgásokat regisztrált. Pokorni Zoltán és Medgyessy Péter rokonszenvindexe 1-1 ponttal növekedett, Kovács Lászlóé 1 ponttal csökkent, míg Orbán Viktor esetében 3 pontos csökkenés regisztrálható.

A Szonda Ipsos szerint ezzel szemben Medgyessy vezet, akinek idexe egy pontot emelkedett, őt követi Kovács László, akinek nem változott a megítélése december óta. Pokorni csak a harmadik a négyesből, és három pontot csökkent a népszerűségi indexe. Orbán Viktor pedig csak a mezőny közepén, a 13. helyen áll, megítélése három pontot esett.

A személyes kérdezésre épülő, kérdőíves adatfelvételt 2002. január 8. és 14. között a Társadalomkutatási Intézet Rt. (Tárki) készítette. Az ország több mint 100 településén 1502 felnőttet kérdeztek meg. Kiválasztásuk fő jellemzője, hogy minden felnőtt embernek egyenlő volt az esélye arra, hogy ő legyen a válaszadásra felkért személy. A kiválasztott személyek egy részének kiesése (válaszmegtagadások, elköltözések stb.) miatti mintatorzulást négydimenziós (korcsoport, nem, iskolai végzettség, településtípus) súlyozással korrigálták. A megkérdezettek válaszaiból becsülhetők a felnőtt lakosság lehetséges válaszai. - becslés pontosságáról 95%-os megbízhatósággal állítható, hogy az egész mintára vonatkozó adatok legfeljebb 2,6 százalékponttal térhetnek el a teljes felnőtt lakosság megkérdezésével kapható értéktől. Ez az eltérés a válaszolók számának csökkenésével, illetve a képzett mutatók esetén ennél nagyobb lehet.

A Szonda Ipsos január 5. és 14-e között végezte a felmérést, mely során 1000, 18 évnél idősebb személyt kérdeztek meg. A Szonda Ipsos minden hónapban más-más 1000 főt kérdez meg személyes megkereséssel, kiválasztásuk az úgynevezett kétlépcsős, rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, aza minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.