Több kerülhet a kosárba

Több év elteltével januárban végre nem változtak gyökeresen a kiskereskedelmi árak. Míg a korábbi években szinte folyamatosan felfelé módosultak a termékek árába beépített általános forgalmi adó kulcsai, vagy pedig ugrásszerűen nőttek az energiaárak, addig 2005 januárja minimális központi áremeléssel és a tavalyról már megszokott egységes, 19 százalékos áfakulccsal köszöntött be. Mi több, a vásárlók szemszögéből nézve a helyzetet tovább javítja, hogy végre – döntően a külföldi kiskereskedelmi üzletláncoknak köszönhetően – általánossá vált a karácsony utáni árleszállítások hulláma, ami januárban és február elején még inkább leszorítja a sportcikkek, a háztartási és fogyasztói elektronikai termékek árait. E jelenség legkirívóbb példáját a francia Carrefour hipermarketjei mutatták be, ahol az év első munkanapján esetenként 95 százalékkal árazták le termékeiket, s ez valóságos hisztérikus bevásárlói rohamot váltott ki.

Az árszintnél maradva, korábban főleg az élelmiszerekre jellemző volt a december végi bespájzolás módszere. Most viszont ezt a túlélési reflexet nyugodtan levetkőzhették a szlovákiai polgárok, mivel 2004 utolsó négy hónapjában – az európai uniós belépést megelőző komor prognózisokat megcáfolva – folyamatosan olcsóbbá vált az élelmiszer, és ez a trend az év első hónapjában is folytatódik. Ennek dacára Szlovákia még mindig nem számít a bevásárlók paradicsomának.

Az államhatár közelében élő szlovák polgárok ugyanis tömegesen járnak át Csehországba tankolni vagy olcsóbb élelmiszert vásárolni, Dél-Lengyelország piacai pedig csak úgy hemzsegnek a szlovákoktól. Az olcsó lengyel textilipari termékek és tartós fogyasztási cikkek nálunk valóságos iparágat hívtak életre, ahol az utazási irodák a lengyel árleszállítási akciókat követve sikeres társasutazásokat szerveznek az északi szomszédhoz. Egy relációban viszont sikert könyvelhet el az ország, de ez csupán Pozsonyt érinti. Az osztrák bevásárlóturizmusról van szó, az osztrákok ugyanis élvezik a vasárnapi szlovákiai vásárlások előnyét. Arról nem is szólva, hogy a szlovák főváros nagyobb boltjaiban, sorra nyíló üzletközpontjaiban egyre inkább elfogadják az eurót.

Ha az árfékező irányzat folytatódik, akkor nagy valószínűséggel valóban valósággá válik a Szlovák Nemzeti Bank prognózisa, amely szerint idén végre nem a 10 százalékot ostromolja az éves infláció nagysága, hanem megáll 4 százalék környékén. Emellett ha a tavaly tapasztaltakhoz hasonlatosan tovább erősödik a korona, akkor az importtermékek némileg olcsóbbá válhatnak. Végezetül a tartós gazdasági fellendülésnek köszönhetően ismét számolhatunk a reálbérek szerény ütemű növekedésével. Mindezeket a trendeket összegezve úgy tűnik, idén már nemcsak az export, hanem az izmosodó hazai lakossági fogyasztás is húzhatja az ország szekerét.