Tisztességes Szlovákiát

Ha nem egyszerű eldöntendő kérdést, hanem kiegészítendőt tennénk föl, hogyan érjük el azt, hogy tisztességesebb Szlovákiában éljünk, abban az esetben a válaszok nagyobb szóródást mutatnának: a zavart dadogástól az extrém megoldásokig terjedne a spektrum.

Kétségkívül elégtételt jelent, hogy Robert Fico miniszterelnök és Robert Kaliňák belügyminiszter lemondott. Ugyancsak pozitívum, hogy a nyomásgyakorlásnak van eredménye, a tömeges megmozdulások erőszakmentesek, egyelőre provokátorok sem próbálták megzavarni a tüntetéseket, a szervezők lelkesek, a tiltakozók pedig fáradhatatlanok. Ugyanakkor a rendszerszintű változásokat óhajtók úgy vélik, a suta és nem túl meggyőző erőfeszítések ellenére a Peter Pellegrini vezetésével megalakuló kormány nem a változást, hanem a folytonosságot jelenti. Egyelőre nagyon csekély az esélye annak, hogy a közvélemény elfogadja Pellegrini kormányát, és elhiggye, hogy a mindent behálózó, rendszerszintű korrupciótól majd pont ők fogják megszabadítani az országot. A Münchhausen-effektus nem működik. Az újságíró-gyilkosság után az ország változik. Megszűnt a közöny, egyre többen jelzik, betelt a pohár.

Michal Vašečka szociológus pár napja egy interjúban üzent azoknak, akiknek a hatalomtechnika korában erkölcsi aggályai vannak. Azt mondta, hogy amikor üzletemberekkel kávézik, akkor gyakran figyelmeztetik őt, hogy

menthetetlenül naiv, mert a világ nem a könyveiben leírt elméletek alapján működik. Hát így.

A változást akarók leginkább azt fájlalhatják, hogy nincs erős és minőségi politikai képviseletük. Tulajdonképpen az SDKÚ szétesése óta nincs olyan erős jobboldali párt, amely veszélyeztetné a Smer hatalmát. A frissen alakult pártok – Progresívne Slovensko (Štefunko) és Spolu (Beblavý) – még nem készültek föl a választásokra. Kérdés, hogy aktív és nem korrumpálódott vezetőinek sikerül-e elég támogatót szerezniük a parlamenti küszöb átlépéséhez. Amikor még volt esély az előrehozott választásokra, a két párt tárgyalni kezdett az együttműködésről.

Az SaS és az OĽaNO se tudja tovább növelni támogatottságát – valószínűleg ebben közrejátszik heterogén összetételük és a pártvezetők viselkedése is. A parlamenten kívüli pártoknak – az MKP-nak is – ebben a helyzetben meg kell küzdeniük a médiafigyelemért, az üzeneteiket nehezebb célba juttatni. Riasztó és elkeserítő volt a Focus ügynökség friss felmérésének eredménye, amely azt mutatta, hogy az SNS, Kollár és Kotleba erősödik.

Az ellenzéki pártoknak aktívabban kellene dolgozniuk azon, hogy prezentálják, hogyan képzelik el az igazságosabb, tisztességesebb és jobb Szlovákiát. Jó lenne reális terveket, forgatókönyveket látni, mert megfelelő politikai képviselet nélkül nem lesz változás.