Tesz-e csodát Ferenc pápa?

Ferenc pápa látogatása kétségtelenül jelentős esemény, de azért vagyunk páran, akik némi távolságtartással figyeljük a pápalátogatás körül kialakult hisztériához közeli állapotokat. Ne értsenek félre, az égvilágon semmi bajom a katolikusokkal (ahogy a többi vallással sem), és kívülállóként is tudom értékelni egy ilyen látogatás jelentőségét, főleg a hívők szemszögéből. Sőt, Ferenc pápa ilyen szempontból – szubjektív véleményem szerint – még a szimpatikusabb egyházfők közé tartozik, aki világos, érthető üzeneteivel valóban igazodási pontokat nyújthat minden hívőnek, a fontos kérdésekben általában a „jó” oldalra áll, és aki úgy tűnik, sikerrel vezeti át a pápaság anakronisztikus intézményét a 21. századba. Persze ezek nagyon tág fogalmak és a részletkérdésekről hosszasan lehetne vitázni világnézettől függően (egyes konzervatívabb katolikusok például pont azokért a mondatokért és gesztusokért kárhoztatják, amiért én dicsérem), sőt egyes megrögzött ateisták akár a pápaság (vagy egyház) egész intézményének létjogosultságát is megkérdőjelezhetik. Ebbe most ne menjünk bele, a pápa létezik, olyan, amilyen, és itt van. Hogy mit kezdünk a helyzettel, az csak rajtunk múlik.

Éppen ezért kínos egy kicsit látni, mit művelnek egyes politikusok a látogatás kapcsán. A pápa ugye állítólag olyan helyekre megy, ahol úgy érzi, szükség van a segítségre és a reményre. Ilyen szempontból Szlovákiában kétségtelenül jó helyen van. Szimbolikusan választotta ki a látogatása helyszíneit is – különösen a kassai Luník IX lakótelepet. Valóban, a társadalom peremére szorult kisebbségek, különösen a romák helyzete igen aggasztó Szlovákiában, és jó, hogy erre egy ilyen magas tekintély is rámutat. De mit csinál erre az ország vezetése? A tényleges megoldások helyett a látogatás előtti pár napban dekorációkkal próbálta javítani az összképet, à la Patyomkin. Ami pedig a nyilatkozatokat illeti, még cifrább a kép, mindenki próbálja elővenni a legájtatosabb énjét, ami különösen vicces annak tekintetében, hogy pontosan tudjuk: itt még a koalíciós partnerek is egymás ellen fenik a kést. Mélyre süllyedt a politikai kultúra ebben az országban.

Lehet mondani, hogy Ferenc pápa igazából egy szimbólum, a látogatásainak általában nem sok gyakorlati haszna van, de a hatások és ellenhatások vizsgálatakor nem elég a szentatyát vizsgálni: végül is ő itt van, eljött, rámutat néhány problémára, talán még útmutatást is ad. Ennél többet nem igazán tehet – ha ezek után sem változik semmi, azért nem ő lesz a hibás. A marginalizált roma kisebbségek problémája nem kenhető erre a kormányra, Szlovákia megalakulása óta minden egyes garnitúra tolja maga előtt az ügyet, ami így egy időzített bombává vált. Most az a kérdés, hogy a pápa távozása után is minden marad-e a régiben, vagy elindul egy pozitív folyamat. Mert ha a probléma már a Vatikánból is látszik, senki nem vonhatja kétségbe, hogy akut helyzetben vagyunk. A legerősebb kormánypárt legtöbb tagja harcias kereszténynek vallja magát, bár eddig főleg a szélsőséges katolicizmus negatív oldalát mutatták be nekünk. Hátha ezek az Egyszerű Emberek felfigyelnek az egyszerű emberek pápájára és végre valami hasznosat is tesznek: tényleg javítani próbálnak a hátrányos helyzetben élő romák helyzetén. Ez egy igazi csoda lenne Ferenc pápától.