Terroristák kezébe juthatott a kínai atombomba

Kínai atombombatervekkel üzletelt Abdul Kadír Hán hálózata. A pakisztáni atomtudós Líbia mellett Észak-Koreának, Iránnak és a terroristáknak is eladhatta az egyszerűen megépíthető bomba tervét. Irán és Észak-Korea rakétákkal is rendelkezik a fegyver célba juttatásához, a terroristák kisteherautóval támadhatnak.

Kínai atombomba tervét adta el Líbiának Abdul Kadír Hán atomfegyvercsempész-hálózata. Az erről szóló dokumentációt még tavaly novemberben, atomprogramja hivatalos feladása után adta át Khadhafi líbiai államfő kormánya az amerikai titkosszolgálatoknak - írja a Washington Post.

Atombomba a szabóság kínálatában

A dokumentumok - melyeket egy iszlamabadi szabóság felcímkézett zacskóiban találtak meg - egyben bizonyítják azt a húszéves amerikai feltételezést, hogy Kína aktív szerepet játszott a pakisztáni atombomba kifejlesztésében. Bár Pakisztán hagyományosan az Egyesült Államok, míg India hagyományosan a szovjetek szövetségese volt, a regionális nagyhatalmi szerepre törő Kína mégis az előbbi felfegyverzésében játszott aktív szerepet.

Ennek fő oka, hogy Kína vezető szerepét az atomhatalommá váló India komolyan fenyegette. A két ország között a hetvenes években határmenti háború is zajlott.

Nincsen rakétájuk

A Líbiában megtalált bombaterv, "elavult, de jól megtervezett" volt - írja a Post egy szakértőre hivatkozva. Líbia nem használta fel a terveket, főként mert nem rendelkezett a bomba célba juttatásához megfelelő ballisztikus rakétával. A Postnak nyilatkozó atomszakértők szerint azonban Hán hálózatának másik két vevője, Észak-Korea és Irán igen.

"Az iráni Sahab-3 és az észak-koreai Nodong képes célba juttatni a kínai bombát" - nyilatkozta a napilapnak David Albright, a washingtoni Nemzetközi Tudományos és Nemzetbiztonsági Intézet (ISIS) vezetője. Az iraki fegyverzetellenőrzésekben korábban részt vevő szakértő szerint az 1991-es öbölháború előtt Irak a fent említettekhez hasonló rakéta megépítésén dolgozott.

Ennél is aggasztóbb, hogy az egyszerű kínai atombomba terve terroristákhoz is eljuthatott. Bár a terrorszervezetek semmiképp nem rendelkeznek megfelelő ballisztikus rakétákkal, a bombát "akár egy kisteherautó platójára szerelve is célba juttathatják" - nyilatkozta a napilapnak Albright.

Hiányos tervek

A Líbia által átadott dokumentáció bár tartalmazza az atombomba terveit és az alkatrészek előállításának pontos útmutatóját is, részben hiányos. Szakértők szerint a hiányzó részeket a megállapodás szerint járó pénz kifizetése után adták volna csak át.

A Post értesülései szerint Hán hálózatának szerepére a líbiai atomprogramban csak közvetett bizonyítékok utalnak. "A közvetítő egyelőre láthatatlan, elég rendesen eltűntette a nyomokat" - nyilatkozta a napilapnak egy az ügyet jól ismerő európai szakértő.

Kína jófiú

Az ügy ismerői egyelőre kizártnak tartják, hogy Kína aktív szerepet játszott volna az atomcsepész-hálózatban. A nagyhatalom atompolitikája a nyolcvanas években gyökeresen megváltozott, azóta folyamatosan együttműködik a nemzetközi ügynökségekkel és az Egyesült Államokkal.

"Hibázott-e Kína, amikor átadta Pakisztánnak az atombomba terveit? Igen. Hibáztunk-e akkor, amikor csendben szemléltük Pakisztán nukleáris fegyverkezését a nyolcvanas években? Igen" - ad felmentést a kínaiaknak Jonathan Wolfstahl, a Carnegie nemzetközi Békealapítvány szakértője. Véleménye szerint most az atomcsempészek által az elmúlt tíz évben "felhalmozott mocsok eltakarítása" a fontos.