<p>Feszült volt az osztrák államfő-választási eredményváró: a radikális jobboldali Norbert Hofer (FPÖ) és a független, de zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen között egy-két százalékos különbség volt a szavazatszámlálás utolsó 24 órában. A szélsőjobbal szembeni protesthangulat megerősödött a választás második fordulójára, és végül Van der Bellen győzött.</p>
Tanulságok Bécsből
Úgy tűnt, a külföldről, levélben szavazók döntötték el a választást – az ő szavazataikat számolták a legkésőbb. Azonban nem csak az ő csoportjuk támogatta feltűnően a zöld jelöltet. Igaz, Ausztriában most kiemelkedően sokan szavaztak levélben, közel 900 ezren, ők a választásra jogosultak 14 százalékát teszik ki.
Ez érdekes szám azokhoz a vitákhoz, hogy vajon London-e a második legnagyobb magyar város, vagy hányan is élnek tartósan külföldön a közép-európai országokból. Másfelől azt is remekül mutatja, hogy a politikai kultúra mennyire máshogy működik azoknál, akik távolabbról szemlélik a hazai ügyeket, és nap mint nap egy másik ország dolgaiból okulva hozzák meg döntésüket.
A 72 százalékos választási részvétel hihetetlenül magas, főleg úgy, hogy az előző, 2010-es elnökválasztáson csak 54 százalékos volt. Ez a németországi tartományi választásokon is így volt idén tavasszal, csakhogy ott inkább a radikális választókat sikerült mozgósítani. Tehát alapvető kérdés, hogy melyik politikai tábor tud szavazókat megnyerni azok közül, akik több korábbi választást is kihagytak.
Az osztrák protesthangulat ebben Van der Bellennek kedvezett. A politikai középnek számító aktív szavazók is átálltak a zöld jelölt mellé, de közvélemény-kutatásokon bevallották, hogy nem Bellenre, hanem Hofer ellenében szavaztak. Egyes felmérések szerint Bellen szavazóinak közel fele gondolkodott így, míg Hofer szavazótáborában csak minden harmadik emberre volt jellemző, hogy az általuk radikális baloldalinak tekintett Bellen miatt voltak hajlandók Hoferre voksolni. Máshogy fogalmazva, az új osztrák elnököt szavazóinak csak egyharmada választotta saját érdemei miatt, és Hoferre 39 százaléknyian mondtak meggyőződéssel igent.
Közép-Európa számára nem csak a mozgósítási tényező a tanulság, a külföldről szavazókról is komoly politikai vita zajlik, hogy mennyire szólhassanak bele a hazai ügyekbe. És ami igazán fontos a jövő szempontjából, hogyan szavaztak a fiatal választók. Ausztriában a 30 év alattiak közül kétszer annyian (42%) szavaztak a zöld-független jelöltre, mint Hoferre (20%). Tehát lehet számítani arra, hogy a fiatalok komoly, felelősségteljes választókká válnak. Legalábbis Ausztriában úgy tűnik!
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.