TALLÓZÓ

Az irakiak csaknem fele, egyes térségekben a kétharmada helyesli a brit–amerikai haderő elleni támadásokat, és szinte kimutathatatlan kisebbségük véli úgy, hogy a külföldi erők jelenléte erősítette a belbiztonságot az országban – derítette ki egy bizalmas felmérés, amely a The Sunday Telegraph birtokába jutott. A legnagyobb vasárnapi brit konzervatív lap által látott belső jelentés szerint, amely a brit védelmi minisztérium megbízásából készült, országos átlagban az iraki lakosság 45 százaléka támogatja a brit és az amerikai katonák ellen elkövetett merényleteket, de egyes brit ellenőrzésű országrészekben ez az arány eléri a 65 százalékot. Az iraki lakosság kevesebb mint 1 százalékának az a véleménye, hogy a biztonsági helyzet javult a megszállás kezdete óta, 67 százalékuk viszont kevésbé érzi magát biztonságban – áll a felmérésben, amelyet egy iraki egyetem végzett augusztusban. Az irakiak 72 százalékának nincs bizalma a koalíciós erőkben, 82 százalékuk pedig „erőteljesen ellenzi” jelenlétüket az országban; a megkérdezettek 47 százaléka szerint romlottak a béke és a stabilitás feltételei. A The Sunday Telegraph szerint élesen ellentmond a felmérés azoknak a korábbi közléseknek is, amelyek szerint az életminőség általánosan javul Irakban az előző rezsim megdöntése óta. A cikkben idézett adatok szerint az irakiak 71 százaléka alig jut biztonságos ivóvízhez, 70 százalékuk azt mondta, hogy lakóhelyük szennyvízrendszere ritkán működőképes, 47 százalékuk szerint soha nem elégséges az áramszolgáltatás. Andrew Robathan, a konzervatív árnyékkormány tagja azt mondta: a koalíciós haderő „most már a megoldandó probléma, és nem a megoldás része”.

WELT AM SONNTAG

A német kormány kivon Boszniából az EUFOR-kontingens részeként ott állomásozó ezer katonája közül legkevesebb kétszáz, de legfeljebb háromszáz fegyverest – jelentette ki Peter Struck német védelmi miniszter a német hetilapnak adott interjúban. A német tárcavezető bírálja Bosznia vezetőit, amiért – szavai szerint – a Nyugatra hagynak „minden munkát”. „Az a benyomásom, hogy (Boszniában, az ottani vezetők körében) hajlandóság van arra, hogy hátradőljenek, és minden feladat megoldását ránk hagyják” – mondta a védelmi miniszter. Az EUFOR szóvivője közölte, nem tud semmiféle német csapatcsökkentési tervről. Az Európai Unió tavaly decemberben vette át a boszniai katonai misszió irányítását a NATO-tól. Struck a hetilapnak nyilatkozva azt is meglebegtette, hogy Berlin jövőre megvizsgálja annak lehetőségét, hogy csökkenti a NATO-vezette koszovói békefenntartó egység, a KFOR keretében a dél-szerbiai tartományban állomásozó német egység létszámát abból kiindulva, hogy „a tartomány státusának kérdése jövő év első felében megoldódik”.