TALLÓZÓ

Az európai uniós tagállamok kezdenek aggódni az EU-alkotmányról tartandó május végi franciaországi népszavazás kimenetele miatt, tartva a dokumentum elutasításától – legalábbis erre lehetett következtetni az EU-külügyminiszterek luxemburgi nem hivatalos találkozóján elhangzott szombati nyilatkozatokból. Michel Barnier, a párizsi diplomácia vezetője arra figyelmeztetett, hogy ha a franciák elutasítják az alkotmányt, akkor nagyon hosszú ideig nem lesz lehetőség új szöveg kidolgozására, azaz az EU működését szabályozó jelenlegi, szerinte nem kielégítő dokumentumok maradnak hatályban. Jean Asselborn, a soros EU-elnök, Luxemburg külügyminisztere úgy vélekedett, hogy Franciaország elutasító döntése esetén Európa nehéz helyzetbe kerülne. Bernard Bot holland külügyminiszter pedig arra figyelmeztetett, az eddiginél is jobban kell figyelni a társadalomból érkező jelzésekre – ezzel nyilván arra utalva, hogy az elutasító francia közhangulat egyik legfőbb oka a párizsi kormánnyal való elégedetlenség. Asselborn nyíltan ki is mondta: igazságtalan az alkotmányt tenni felelőssé azért, mert egyes dolgok rosszul mennek Franciaországban vagy Európában. A Le Parisien című lap szombati számában közölt, a CSA intézet adataira támaszkodó felmérés szerint most a megkérdezett franciák 56 százaléka szavazna nemmel a földrész első alkotmányára. Az intézet előző szondázása még 55:45 arányú megoszlást mutatott. A két fölmérés között, csütörtökön zajlott le Jacques Chirac államfő televíziós „kampánynyitó” fellépése. A műsorban az elnök igenlő szavazatra buzdította honfitársait a május 29-én esedékes referendumon. Párizsi politikusok és elemzők szerint Chirac nem volt eléggé meggyőző. Nem véletlen tehát, hogy mindenki aggódik a francia népszavazás miatt.

DER SPIEGEL

A KGB egyik tisztje adta el a keletnémet felderítésre vonatkozó adatokat az amerikaiaknak – írja legújabb számában a német hírmagazin. A hamburgi hetilap szerint a tiszt 75 ezer dollárt kapott a mikrofilmek másolatáért, s az amerikaiak később kiderítették, hogy az illetőnek még további másolatai is voltak. Rózsafa akciónak keresztelték el azt a műveletet, amelynek során feltehetően amerikai kézbe jutott a nyugati országokban folytatott keletnémet felderítés adatállománya vagy annak egy része. A Der Spiegel szerint a KGB-tiszt 1992-ben egy kelet-európai ország amerikai nagykövetségén jelentkezett ajánlatával és a mikrofilmek egy rossz minőségű, de még használható kópiájával. A CIA szakértői csoportja rövid vizsgálódás után az anyag megvásárlását javasolta, mondván, „kincsek” birtokába jutottak. Az amerikaiak állítólag a mikrofilmes anyag segítségével bukkantak egyes, a keleti hírszerzésnek dolgozó ügynökök, például a NATO-ba beépült, Topáz fedőnevű férfi nyomára.