TALLÓZÓ

Az amerikai kormány lehallgatta Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója és iráni diplomaták közti telefonbeszélgetéseket abban a reményben, hogy érveket találjanak a posztjáról való eltávolításra. A tekintélyes amerikai lap, három névtelenséget kérő illetékest idézve, megírta: a lehallgatott beszélgetések során nem találtak semmilyen bizonyítékot arra, hogy Mohamed el-Baradei „méltatlan módon viselkedett volna”. Mindössze azt kifogásolták néhányan, hogy a NAÜ főigazgatója túlságosan rugalmas magatartást tanúsít az irániakkal szemben. A NAÜ mindeddig nem volt hajlandó engedni az Egyesült Államok követelésének, hogy utalják Irán ügyét esetleg szankciókra az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé. George Bush amerikai elnök környezetének egyes tagjai szeretnék megakadályozni, hogy el-Baradei jövőre elnyerje harmadik mandátumát a NAÜ élén. Arra hivatkoznak, hogy a 62 éves egyiptomi diplomata nem elég határozott Iránnal szemben. Hivatalosan Washington azt kívánja, hogy egy nemzetközi szervezet élén csak két ciklust tölthessen el ugyanaz a személy. A Post úgy tudja, hogy Washingtonnak nincsen konkrét jelöltje el-Baradei helyére, de „érveket keres” álláspontjának alátámasztására, és a főigazgató elleni névtelen támadások ennek a kampánynak részei.

NÉMET SAJTÓ

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök arra panaszkodik, hogy az európaiak még mindig ingadoznak a török EU-tagság kérdésében, s ez diszkriminációval ér fel. „Egyetlen más országnak sem kellett várnia 41 évet az Európai Unió ajtaja előtt. Mindent megcsináltunk, amit kívántak, s az európaiak még mindig haboznak. Ezt csak diszkriminációnak lehet nevezni” – jelentette ki Erdogan a Bild am Sonntagnak. Mint mondta, az a benyomása, hogy Ankarával szemben szigorúbbak a követelmények, mint másokkal. Törökország a 70-es évek óta tagjelölt, ám azóta is hiába várja a tárgyalások megkezdését. Utóbbinak az időpontjáról december 17-én döntenek az európai állam- és kormányfők. A német kormány a megbeszélések elindítása mellett van, s azt vallja, a tárgyalásokon a teljes jogú tagságot kell célnak tekinteni, ám nem lehet garantálni ezt a végeredményt. Ausztria, Finnország, Franciaország szorgalmazza, hogy a teljes tagság mellett alternatívát is írjanak be a célkitűzések közé. Ugyanezt az álláspontot vallja a német konzervatív ellenzék. Edmund Stoiber bajor miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung hasábjain kifejtette: „Egy általunk vezetett kormány 2006-tól partnereinkkel, például Franciaországgal együtt, mindent meg fog tenni, hogy Törökország ne legyen teljes jogú tag. A mi célunk, hogy kivételezett partneri viszony jöjjön létre Törökországgal, mert nem szabad Európát túlterhelnünk.”