TALLÓZÓ

Az iráni nukleáris technológiát „hatékony elrettentő tényezőek“ kell tekinteni, és ennek megfelelően az ellenőrzések mellett biztonsági jellegű tárgyalásokat kell róla folytatni – mondta pénteken Londonban megjelent nyilatkozatában a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője. Mohamed el-Baradei a Financial Timesnak adott interjúban azt mondta: az ENSZ-szervezet ellenőrei eddig nem lelték bizonyítékát semmiféle iráni atomfegyverprogramnak. A NAÜ első embere szerint azonban az egyes országok már „a nukleáris szakértelem“ megszerzésével is szert tesznek a nukleáris elrettentés alapelemére, akkor is, ha ezt a szakértelmet békés célokra használják. „A nukleáris alapanyagok beszerzését nem választja el nagy távolság az atomfegyvertől“ – fogalmazott el-Baradei. A brit üzleti lap szerint a NAÜ ellenőrei csaknem két évi vizsgálódással magas szintű, nukleáris fűtőanyag-előállítási kapacitás megteremtésére irányuló programot tártak fel Iránban, nem találtak azonban bizonyítékot arra az amerikai feltételezésre, hogy Iránnak kifejezett atomfegyverprogramja lenne. A három vezető EU-hatalom – Nagy-Britannia, Németország és Franciaország – rábeszélésére Teherán a múlt hónapban felfüggesztette az urániumdúsítást, ezt azonban csak átmeneti intézkedésnek tekinti, jóllehet a Hármak végleges befagyasztást szeretnének elérni.

LA LIBRE BELGIQUE

Az Európai Unió jövőbeni bővítési folyamatának lassítására tett utalást az Európai Bizottság új bővítésügyi felelőse, Olli Rehn a La Libre Belgique című lapnak adott interjúban. Kijelentette, hogy az EU-nak legitim joga dönteni arról, mekkora méretű akar lenni, és milyen sebességgel kívánja végrehajtani a bővítést. Azt is közölte, hogy megfontoltan és fokozatosan kell kiterjeszteni a béke és biztonság övezetét Európában. Rehn rámutatott: a bővítés feltétele nem pusztán az, hogy a belépni akaró ország európai legyen, és osztozzon az EU alapértékeiben, hanem az is, hogy kormánya és lakossága is támogassa a csatlakozást. Ezért van az, hogy jelenleg például a tagsági kritériumok elérésétől még messze járó Törökország joggal számíthat a felvételére, míg a csatlakozási feltételek nagy részét már régóta gond nélkül teljesítő – de két népszavazás tanúsága szerint a belépéshez a lakosság támogatását nem élvező – Norvégia nem. Olli Rehn egyértelműen állást foglalt a bővítés balkáni államokra és Törökországra való kiterjedése mellett, de visszafogottabban nyilatkozott Ukrajna esetében. Ukrajna európai ország, és egyébként is bölcs dolog soha nem mondani azt, hogy soha – fejtette ki –, de jelenleg hihetőbbnek tűnik jelentős anyagi támogatással és politikai együttműködéssel támogatni az országot és az ottani demokráciát. Ezt is csak akkor, ha tiszta és szabad választásokat tartanak – fűzte hozzá.