TALLÓZÓ

Špidla a lapban megjelent interjújában kifejtette: ha nem sikerült volna megállapodni az európai alkotmány szövegében, az meggyöngítette volna Európát, mert például lehetetlen lett volna elérni a közös biztonság-, illetve külpolitika megvalósítását. „Megnőtt volna a felbomlás kockázata, de ez a folyamat nem jutott volna messzire, mert Európa természetes módon integrálódott. Ez leleplezi azt a szörnyű demagógiát, miszerint Európa csak valamiféle brüsszeli vasakaratra integrálódik: ha ez így lenne, akkor demokratikus eszközökkel sosem lehetne elérni az integrációt. Ha például nem léteznének erős integrációs tendenciák, sosem lehetett volna bevezetni az eurót” – szögezte le a cseh miniszterelnök, aki nagy sikernek nevezte a pénteki brüsszeli európai uniós csúcson elért egyezséget az alkotmányról. Véleménye éles ellentétben van Václav Klaus cseh államfőével. Klaus bírálta az Európai Unió mai formáját, mert szerinte a brüsszeli hivatalok, ellentétben a nemzetiekkel, senkit sem képviselnek, senkinek sem felelősek.

LA REPUBBLICA

Óvatos optimizmusának adott hangot az európai alkotmány kompromisszuma kapcsán Romano Prodi, aki nem félig üres, hanem félig telt pohárhoz hasonlította a folyamatot. Az Európai Bizottság elnöke az EU-alkotmány kapcsán úgy vélekedett, hogy a pénteken elfogadott kompromisszum a lehető legjobb eredmény, amelyet a jelenlegi, eléggé megosztott Európában el lehetett érni. Meggyőződését fejezte ki ugyanakkor, hogy minden tagország végül elfogadja az új alapokmányt – amely tulajdonképpen nagyon közel áll az eredeti tervezethez –, s a népszavazások is így döntenek. – Európa egy furcsa élőlény, amelyet sokan szívesen kifiguráznak, de amikor veszélyhelyzet van, az emberek elgondolkodnak, mert jól tudják, hogy egyedül nem sikerül semmit sem elérniük – mondta Prodi, aki bízik a megállapodás támogatottságában.

THE NEW YORK TIMES

A lap szerint a guantánamói foglyok többsége nem veszé-lyes. Magas rangú amerikai, európai és közel-keleti katonai, hírszerzési tisztségviselők nyilatkozataira hivatkozva azt írta: a guantánamói foglyok egyike sem tartozik az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózat vezetői és gyakorlati irányítói közé. Jelenleg 595 „ellenséges harcosnak” tekintett külföldit tartanak fogva a Kubában lévő bázison. Többségüket a szélsőséges tálibok és az Oszama bin Laden vezette al-Kaida harcosai ellen 2001-ben megvívott afganisztáni háborúban fogták el. A lap úgy tudja, hogy közülük csak maroknyian felesküdött tagjai az al-Kaidának vagy olyan harcosok, akik felvilágosítást adhatnának a szervezet belső működéséről. Más hivatalos személyek viszont továbbra is azt állítják, hogy hasznos információgyűjtés folyik a támaszponton.