Tagjelöltek gazdasági kilátásai

Mint a dokumentum rámutat, a 2001-re jósolt és be is következett recessziót tovább mélyítette az Egyesült Államok ellen elkövetett szeptember 11-i terrortámadás nyomán tapasztalt általános bizonytalanság és bizalmatlanság. Az uniós szakértők becslése szerint a nyugat-európai gazdaság csak a jövő év második felében tér magához, és a talpraállás – a 2001-re és a jövő évre tervezett 1,6 százalékos növekedést követően – 2003-ra produkál 3 százalékot megközelítő teljesítménybővülést. Megsínylették az Európai Unióba törekvő közép- és kelet-európai államok is a kedvezőtlen világgazdasági és világpolitikai változásokat, kilátásaik mégis egy fokkal jobbak – vélekedik az Európai Bizottság. A térségbe irányuló és nagyrészt változatlan volumenű külföldi tőkebefektetések, a termelőkapacitások folyamatos korszerűsítése, az uniós csatlakozás követelményeihez való igazodás képes részlegesen kivédeni a negatív külgazdasági hatásokat. A testület 2001-re és 2002-re egyaránt 3,1 százalékos gazdasági növekedést jósol a közép- és kelet-európai tagjelölteknek. A Tízek átlaga eszerint 2003-ra haladja meg az évi négy százalékot. Szlovákia, Csehország és Románia a tavalyinál magasabb teljesítménybővülésre számíthat idén és jövőre, miután túljutottak a makrogazdasági egyensúly megteremtését célzó stabilizációs programjukon. A legmagasabb növekedési ütemet az előrejelzés szerint Lettország (6,5 százalék), Észtország (5,4) és Románia (4,8) éri el. A balti országok a viszonylag magas orosz növekedésből és az emelkedő olajtranzitból profitálhatnak. A többi csatlakozni szándékozó ország GDP-emelkedése elsősorban a belső keresleten alapul. Mivel a viszonylag magas reálkereset-emelkedés továbbra sem éri el a termelékenység növekedésének szintjét, tartósan lehet számítani a beruházások élénkülésére, kivéve az alacsony növekedést produkáló és a beruházási kedvet magas reálkamatokkal leszorító Lengyelországot. A világgazdaság lelassulása, a közép- és kelet-európai térség legfőbb kereskedelmi partnerének számító országokban tapasztalható recesszió jelentősen visszaveti a régió exportjának bővülését. A 2000. évi 12 százalék helyett idén és jövőre a kivitel mindössze 4 százalékos emelkedését jósolják a szakemberek. Nincs jele annak, hogy a külföldi tulajdonban működő vállalatok, az utóbbi időben tapasztalt szerényebb pénzügyi eredményeik hatására, a térség elhagyására, befektetéseik visszafogására készülnének. Épp ellenkezőleg: e cégek viszonylag magas nyeresége javítja az anyavállalat eredményességét. S mivel termékeik jelentős részét exportálják, hozzájárulnak az adott ország kivitelének növeléséhez. A tőkebefektetők továbbra is kitüntetett figyelmet szentelnek a tagjelölteknek, a tőkebeáramlás némi visszaesésével csak azoknak az országoknak kell számolniuk, amelyek a szerkezetátalakítás és a privatizáció elején tartanak vagy etnikai, háborús konfliktus közelében fekszenek. A térség nagy részét elkerülték a pénzpiacok ingadozásai. Hála a közelgő EU-tagsághoz elengedhetetlen reformok megvalósításának, a belső piac szabályaihoz történő fokozatos igazodásnak, a veszteségektől és a kedvezőtlen világgazdasági kilátásoktól megrettent tőke nem hagyta el a régió államait – vélekedik a brüsszeli jelentés. Jó hír, hogy a tagjelöltek a tavalyi csúcs után, a pénzromlás ütemének folyamatos csökkenésével számolhatnak az elkövetkező egy-két évben. A gazdasági visszaesés ugyanakkor visszafordítja a foglalkoztatás bővülésének itt-ott tapasztalható kedvező tendenciáit. Bulgáriában, Litvániában és különösen Lengyelországban a szerkezetátalakítás tovább gyarapítja a munkanélküliek táborát. A termelés korszerűsítése a jelölt államok egy részében lehetetlenné teszi az állástalanok arányának leszorítását. Magyarországnak és Szlovéniának ez mindazonáltal sikerült, a sereghajtó Bulgária, Lengyelország és Szlovákia viszont rekordmagasságú, 18 százalékos munkanélküliséggel kénytelen szembenézni. Ami a makrogazdasági kilátásokat illeti, az Európai Bizottság nem tart a külkereskedelmi hiány érzékelhető romlásától, és a folyó fizetési mérleg hiányának enyhe javulását jósolja a következő két évre. A költségvetés 2001–2002-ben is túlköltekezik, véli a brüsszeli testület, a gazdasági visszaesést, az átmenettel járó költségek növekedését és az egyes országokban közelgő parlamenti választásokat egyaránt az okok közé sorolva.