Szomorkás argentin tangó

Argentína újra bajban. Ez a mondat nem annyira meglepő, tekintve, hogy az argentin gazdaság szinte minden évtizedben összeomlik egyszer. Az utolsó nagy összeomlást 1998 és 2002 között élte át, akkor az argentin GDP 28 százalékkal csökkent, és a lakosság fele a szegénységi küszöb alá süllyedt. A teljes államcsődöt csak a Nemzetközi Valutalap segítségével tudta az ország elkerülni, ennek ellenére az argentin kormány viszonya a valutaalappal korántsem volt felhőtlen. De 2005 után többé-kevésbé még így is rendeződött Argentína gazdasági helyzete, és az elmúlt évtizedben az országról inkább pozitív híreket lehetett hallani.
Az utóbbi hónapokban viszont ismét jöttek a negatív szalagcímek. Az argentin peso árfolyama tavasz óta folyamatosan esik, az elmúlt hetekben már senki sem bízott az argentin valutában. A török gondok miatt a befektetők elkezdték kivonni tőkéjüket a feltörekvő országok piacairól, és jelenleg Argentína az egyik legsebezhetőbb gazdaság ebben a csoportban. A magas infláció, az állandó költségvetési és folyó fizetési mérleghiány kombinációja nem túl vonzó a befektetők számára, akik még jól emlékeznek a legutóbbi argentin pénzügyi válság következményeire. És persze jól emlékszik az összeomlásokra Argentína lakossága is, ezért inkább amerikai dollárban tartja megtakarításait. Így könnyen pánik alakult ki a pénzpiacon, ami ahhoz vezetett, hogy a peso elvesztette értékének több mint felét az amerikai dollárral szemben. 
 

A helyzet súlyosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy az argentin kormány ahhoz a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult, amely a legutóbbi pénzügyi válság óta közutálatnak örvend az országban. Mivel azonban a pánik miatt a tőke rohamtempóban kezdett kiáramlani, a vezetés júniusban nem látott más megoldást, mint egy 50 milliárd dolláros készenléti hitelcsomag felhasználását a valutaalaptól. A helyzet még így sem stabilizálódott, ezért augusztus végén az argentin kormány az ígért hitelcsomag gyorsabb folyósítását kérte. A pénzpiacok ezt úgy értékelték, hogy Argentína helyzete még rosszabb, mint gondolták, és a peso kiárusítása még inkább felgyorsult.
A legújabb argentin válság egyelőre nem érint minket itt, Közép-Európában, de újabb intő jele annak, hogy a feltörekvő országok csoportja milyen sérülékeny. Míg a befektetők ma Argentínára és Törökországra koncentrálnak, a bajok fontosabb országokra is kiterjedhetnek. A Goldman Sachs befektetési bank elemzői ezeknek az országoknak a „törékeny ötös” nevet adták, és ebbe a csoportba olyan nagy gazdaságok is beletartoznak, mint Brazília, India vagy Indonézia. A feltörekvő országok nagy része az elmúlt évtizedben külföldi valutában felvett hitelekkel erősítette gazdasági növekedését, és ez kiszolgáltatottá teszi őket a nemzetközi pénzpiacokkal szemben. A devizahitelek állománya ezekben az országokban eléri a 9 billió amerikai dollárt, és ebből 1,5 billió visszafizetése esedékes a következő két évben. Ahogy Argentína példája is mutatja, nem kell sok ahhoz, hogy a befektetők körében kitörjön a pánik. A mai, erősen integrált világgazdaságban kis országok is képesek nagy gondokat produkálni, ezért jó lesz vigyázó szemünket Argentínán tartani.