Szocsiról jót, vagy semmit!

MTI–HÁTTÉR

A Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) szervezet jelentést írt arról, hogyan zaklatják az orosz és a külföldi újságírókat, és miként akadályozzák meg őket abban, hogy tudósítsanak az érzékenyebb ügyekről. A szigor és ellenőrzés barátságtalan hellyé tette Szocsit az újságírók számára. A hatóságok azzal töltötték az utóbbi két évet, hogy gondosan cenzúrázzák az előkészületekről szóló beszámolókat, és elnémítsák a helyi független újságírókat. A cél, hogy teljesen szeplőtelen kép alakuljon ki a Vlagyimir Putyin orosz elnök szívügyének tekintett olimpiáról, amely az eddigi legdrágább rendezvény lesz.

A tudósítóknak megfélemlítéssel, zaklatással és bebörtönzéssel kell szembenézniük, ezért a legtöbb helyi sajtómunkás öncenzúrát alkalmaz. A rendezvény előtt rengeteg botrányos ügyről lehetett volna beszámolni, környezetvédelmi szabálytalanságokról, munkaügyi és emberi jogi jogsértésekről. „A híradások úgy számolnak be az eseményekről, ahogy az elhunytak esetében szokás: jót, vagy semmit” – olvasható a szervezet jelentésében.

„Az orosz hatóságok olyan keményen bánnak az újságírókkal, jogvédőkkel és civil aktivistákkal, amire a Szovjetunió öszszeomlása óta nem volt példa” – mondta Nyina Ognyianova, a CPJ koordinátora.

A Szocsiról tudósító orosz médiumok többsége közvetlenül az állam irányítása alatt áll, vagy függ tőle. A megkérdezett újságírók nagy része beismerte, hogy a hírcsatornák jelentős állami támogatást kaptak, cserébe „megfelelő tartalmat” közvetítenek. Szocsi város vezetése felülvizsgálja a televíziós híradásokat, mielőtt adásba kerülnének, és kivágatja a kínos részleteket. A hatóságok újságcikkek törlését is el tudják érni. A jelentés szerint Szocsi egymillió dollárt osztott szét tizenhét médiatársaság között.

A merészebb újságírókat, akik az események sötét oldaláról, például a kényszerkilakoltatásokról, ki nem fizetett bérekről és korrupcióról is beszámoltak, elbocsátották, áthelyezték vagy kitalált vádakkal letartóztatták. Szvetlana Kravcsenkót, a helyi hatóságok visszaéléseit feltáró helyi újságírónőt cikkei megjelenése után elítélték: a vád szerint megvert egy biztonsági őrt.

Olga Allenova, a Kommerszant orosz napilap tudósítója 2011-ben hat hónapon át foglalkozott az emberi jogok megsértésével az olimpiai játékokkal összefüggésben. A hatóságok ezalatt több fenyegető levelet küldtek az újságnak, s figyelmeztették vezetését, „ha nem hagynak fel az országimázs rombolásával, komoly problémáik lesznek” – mondta az újságírónő. Az újabb cikk megjelenése után a szerkesztőt kirúgták, Allenovát pedig áthelyezték. Egy másik tudósítót kábítószerrel kapcsolatos vádakkal vettek őrizetbe, ő a helyi tisztségviselők korrupciós ügyei után nyomozott.

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet is az újságírók zaklatásával vádolja a helyi hatóságokat, azok viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy az újságírók ellen folytatott eljárások nem politikai, hanem szigorúan bűnügyi kérdésnek minősülnek.

Azt nem tudni, hogy a külföldi újságírókat is merik-e zaklatni az olimpiai játékok alatt. A nemzetközi társaságok eddig szabadabban számolhattak be a különböző visszaélésekről, volt azonban néhány kivétel. A norvég TV2 munkatársait „több ízben is feltartóztatták, őrizetbe vették, megfélemlítették és börtönnel fenyegették”, amikor ősszel Szocsiban jártak. Amikor szabadon engedték őket, egyikük arról számolt be, hogy amikor visszakapta telefonját, világosan látszott, hogy kivették belőle a SIM kártyát és valószínűleg lemásolták.

A The Guardian brit napilap azt írta, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat bizonyára megfigyeli a versenyzők, a nézők és az újságírók internetes és telefonos kommunikációját.