Szlovákia bevezetheti jövőre az eurót

A brüsszeli bizottság szerdán jóváhagyását adta ahhoz, hogy Szlovákia 2009. január elsején bevezesse az eurót. Szlovákia teljesítette az euró bevezetéséhez szükséges szigorú kritériumokat - jelentette be Joaquin Almunia, az unió pénzügyi biztosa.

Az Európai Bizottság ezek után felkéri az unió tagországainak pénzügyminisztereit és vezetőit, hogy hagyják jóvá júniusi vagy júliusi tanácskozásukon Szlovákia tagfelvételét. Szlovákia lesz az euróövezet 16. tagja.

Ugyanakkor a bejelentéssel egyidejűleg az Európai Központi Bank "komoly aggodalmának" adott hangot amiatt, hogy Szlovákia tartósan képes lesz-e teljesíteni az eurózónabeli tagság feltételeit, tekintettel az ország inflációs kockázataira.

Az EKB konvergencia-jelentésében azt hangsúlyozza, hogy Szlovákia teljesítette ugyan az elvárt inflációs célt, de kétséges, hogy ezt tartósan is fenn tudja tartani. Az infláció lelassulásának tényezői várhatóan gyengülni fognak - közölte a bank. A szlovák korona erősödésének inflációt fékező hatása megszűnik az euróra történő átállással. A árfolyammozgás hatását nem számítva 2007-ben a szlovák infláció 0,3-1 százalékponttal magasabb lett volna - írja a jelentés.

A 2007 áprilisa és 2008 márciusa közötti referenciaidőszakban Szlovákia uniós módszertan alapján kalkulált átlagos éves inflációja 2,2 százalék volt, szemben az időszak 3,2 százalékos referenciaértékével. Márciusban az éves infláció 3,6 százalékos volt.

Az EKB emellett azzal is érvel, hogy az energiaárak nem tükröződnek a szlovák inflációs rátában, mivel az energiaárak még mindig szabályozottak. A feszes szlovák munkaerőpiac is inflációs kockázatokat hordoz magában, ezen strukturális reformokkal lehetne enyhíteni - jegyzik meg a jelentésben. A magasabb bérnövekedés is táplálhatja az inflációt, főként mert a munka termelékenységének növekedési üteme valószínűleg lassulni fog az előző évekhez képest.

Az EKB végül hangsúlyozza, hogy Szlovákiának folytatnia kell a hiteles és fenntartható pénzügyi konszolidációt, a strukturális reformokat és a piac liberalizálását, a bérnövekedéseket mérsékelt szinten kell tartania, makrogazdasági politikájában pedig a stabilitást kell célul kitűznie.

Az EKB mind két évben rendszeresen vagy külön kérésre közzéteszi konvergencia-jelentését az eurózónán kívüli országokról, de ajánlásokat nem fogalmaz meg az unió bizottságának az eurózónabeli tagfelvételre vonatkozóan.