Szilíciumba zárt lelkek

Mily csodás tér az internet! Az emberek több ezer kilométeres távolságok ellenére kommunikálhatnak egymással, azonnal, amikor és akármennyit csak akarnak. Játékokat játszhatnak egymással. Bevásárolhatnak. Felderíthetik az óceánokat és a világűrt. Végtelen tudás vár a látogatóra ebben az információdús kibertérben.

Amit viszont nem szabad elfelejteni, az az, hogy minden Google-keresés, minden weboldal-látogatás, minden, amit megosztunk az internettel, hasznos információt ad a rendszer mögött álló cégeknek. Ezeket az információkat pedig a cégek reklámcélokra és néha más üzleti célokra használhatják, illetve a paraméterekben gazdag adatbázisaik tartalmát új technológiák fejlesztésére is használhatják. Így alkottak meg a szoftverfejlesztők egyre elképesztőbb információs technológiákat, egyre szofisztikáltabb algoritmusokat, amelyek az okostelefonok adventjével eljutottak több milliárd ember kezébe. És agyába.

Az algoritmusok megkönnyítették, jobban mondva kényelmesebbé tették az emberek mindennapjait, szó se róla. Hisz ez a vékony szilíciumlap megmondja, hogy jutok el arra a helyre, amit keresek; figyelmeztet, ha közeledik egy fontos időpont (már ha kiadtam neki az ukázt, hogy figyelmeztessen); fénysebességgel történő kommunikációt tesz lehetővé; és annyi órányi szórakozást biztosít számomra, hogy ha a sok szórakozás folytán kiöntött dopamintól szétolvadna az agyam, még akkor is évekig játszaná le a kütyü egymás után a videókat és albumokat. De ez a szintű kényelem sem elég az embereknek, a fejlesztés nem állt meg.

Szüntelenül dolgoznak a kutatók az IT Szent Grálján, a mesterséges intelligencián. Persze nem csak azért fektetnek egyes államok és társaságok kemény milliárdokat ebbe a kutatásba, hogy a mi életünket tegyék kényelmesebbé. A mesterséges intelligencia név alatt népszerűvé vált algoritmusok azon kívül, hogy digitális képeket tudnak létrehozni egy egyszerű utasítás alapján, szövegeket tudnak írni bármilyen témára, illetve el is tudnak beszélgetni velünk, sőt még zenét is tudnak írni, ami még szakértőket is megtéveszt, nagyon fontos szerepet játszanak az orvostudományban, természettudományokban és szinte az összes többi tudományos és ipari ágazatban. Ennek kétségtelenül pozitív és negatív következményei lesznek.

A napjainkban egyre népszerűbb chatGPT chatbotot az interneten található szövegekkel „tanították”. Ez és a hozzá hasonló algoritmusok azért tűnnek olyan emberinek, amikor „beszélgetünk” velük, mert a nyelvi modell, amin alapulnak, emberek által létrehozott szövegeken edződött. Egészen biztos, hogy csak úgy, mint a robotika és az algoritmusokon alapuló automatizálás sok munkahelyet megszüntetett a gyárakban, a nyelvi modelleken alapuló algoritmusok által bizonyos irodai munkahelyek is megszűnnek.

Az, hogy az információs technológiák sebes fejlődése tömeges munkanélküliséghez és nyomorhoz, vagy egy sokkal kevesebbet dolgozó, több szabadidővel rendelkező társadalomhoz fog vezetni, csak rajtunk múlik. Nekünk kell nyomást gyakorolnunk a döntéshozókra, hogy a szakértők véleményeire hallgassanak, és észszerű szabályokat alkalmazzanak, ne pedig az óriási társaságok akaratát teljesítsék. Hogy a jelentős részben adópénzből finanszírozott kutatás ne csak hasznos termelését, hanem az emberi társadalom javát is szolgálja.

A klímakatasztrófa, a környezetszennyezés, a talajerózió és az antibiotikum- rezisztencia komoly veszélyt jelentenek az emberiség számára. Az AI ezen problémák megoldásában is segíthet. Jelentős ökoszociális és gazdasági reformokkal kombinálva az AI tényleg egy szép jövő létrehozásában segíthetne.

A lelkeinket már összekötöttük a szilíciummal. És ha nem akarjuk, hogy ott elvesszenek, akkor harcolnunk kell érte, hogy ez a technológia a békés fejlődést szolgálja, ne pedig a bolygó és a szegények kizsákmányolását.