Szennyeződés van, de a víz iható

Noha egyik illetékes magyarországi szakhatóság szerint sem került a Dunába és az említett patakba veszélyes anyag, s egyelőre az esztergomi ivóvizet sem nyilvánították egészségre ártalmasnak, a környezetszennyezési ügyből – főképp a Fidesz jóvoltából – jókora cirkusz lett, Budapesten és Esztergomban is.

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség július 8-án kapott olyan bejelentést, hogy az említett csapadékelvezető csatornán keresztül barna színű, gyógyszerszagú folyadék áramlik a patakba. A felügyelőség még aznap méréseket végzett a helyszínen, mégpedig a csatorna torkolatánál, a patakban. Dioxint nem vizsgáltak, viszont PCB-t és egyéb szerves oldószert találtak, de nem annyit, hogy be kellett volna avatkozni. Mindezt Gerencsér Tivadar igazgató közölte. Az igazgatóság akkor ismeretlen tettes ellen feljelentést tett környezetszennyezés miatt. Tudnunk kell, hogy a patak a Dunába folyik, s pont azon a területen, ahonnan Esztergom az ivóvízkészletét nyeri. Ugyanakkor a patakba vezető csatornát két cég használja: a Richter Gedeon gyár és az Onyx Kft., ez utóbbi a dorogi hulladékerőművet üzemelteti. Múlt szombaton viszont Illés Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője azonnali beavatkozást követelt az összes illetékes szervtől, továbbá a Legfőbb Ügyészséghez fordult, mert szerinte bebizonyosodott, a mérgező anyagok a dorogi erőműből jutottak a csatornába. A képviselő szerint a csőhálózatban, az iszapban és a csövekre rakódott rétegben rákkeltő és magzatkárosító anyagokat, dioxinokat találtak, magasan a határérték felett. Eszerint a PCB-vegyületek aránya 400-szor, a dioxinoké pedig 100-szor haladta meg az egészségügyi határértéket. Illés katasztrófaállapotot emlegetett, s közölte, az unió környezetvédelmi főigazgatóságát is megkeresi, mert szerinte a dorogi erőmű, tehát az Onyx ellen nem tesznek semmit, noha a cég már tavaly is környezetszennyezést okozott. Ráadásul a tavaly kirótt 150 milliós bírságot a mai napig nem fizette ki. Ugyanakkor Csáki Ferenc, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetője hangsúlyozta, a magyar jogszabályok csak talajra és vízre állapítanak meg határértékeket, iszapra nem. Ekképp viszont Illés Zoltán állításai is más megvilágításba kerülnek, mert az iszap jóval nagyobb mértékben képes összegyűjteni a szennyezőanyagokat – ezért a „pontosan hányszoros” és a „mihez képest” számszerűsítése ebben az esetben csalóka és félrevezető. Az Onyx is reagált: már csak azért sem lehet a szennyező, mert július 8-a óta nem engedett le csapadékvizet a csatornába. A cég határozottan tiltakozik az ellen, hogy bárki is alaptalanul belekeverje őket ebbe az ügybe, már nem először. Múlt pénteken Meggyes Tamásnak, Esztergom polgármesterének kezdeményezésére helyszíni szemlét tartottak az illetékesek, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat is, de ez utóbbi sem állapított meg vízbázist veszélyeztető szennyeződést. A környezetvédelmi és vízügyi minisztérium szombaton azt közölte: a csapadékelvezető csatorna torkolatánál, a Kenyérmezei-patak fenekén valóban találtak egy öt négyzetméteres szakaszon fekete iszapot, ám az abban található benzol-, klór- és szervesanyag-mennyiség nem haladja meg a határértékeket. A regionális környezetvédelmi felügyelőség ugyanakkor elrendelte a csatorna lezárását, kitisztítására kötelezte Esztergomot, a Richtert és az Onyxot. Az Onyxnak továbbá nem engedi meg, hogy leeressze a csapadéktartályát mindaddig, amíg az öszszes vizsgálati eredmény rendelkezésre nem áll. Gerencsér Tivadar már a múlt szombaton kijelentette: a csatorna ugyan szennyezett, de Esztergom ivóvízbázisa és a Duna sincs veszélyben. Megjegyezzük: múlt szombattól sem az ÁNTSZ, sem a katasztrófavédelem, sem az illetékes megyei környezetvédelmi főhatóság nem nyilvánította az esztergomi vizet egészségre ártalmasnak. Viszont Meggyes Tamás kedden lényegében megismételte Illés állításait, s a hatóságok munkáját felelőtlennek és hanyagnak nevezte. A polgármester ugyanakkor azt is közölte: a vizet laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá, de „addig kénytelen ihatónak minősíteni”. Ugyanakkor felháborítónak tartja, hogy a főhatóság Esztergomot kötelezi a csatornapucolásra, s a szerinte valódi bűnöst, az Onyxot csak harmadrészben említi. Büntetőjogi felelősségre vonást követel, és azt, hogy a dorogi égető csapadékvizét egyáltalán ne lehessen Esztergom területére vezetni. Szerinte a csatorna is illegálisan épült. Szlovákiai oldalon a Párkányi Körzeti Hivatal stábja mindmáig semmilyen riasztást nem kapott a Duna vízminőségének romlásáról, s az esettel kapcsolatban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója kifejtette: a Dunába már csak azért sem juthatott szennyezés, mert az esőzés miatt, a magas vízállás hatására a folyó visszaduzzasztotta a patakot. (buch)