Széles nyomtávú verseny

Így ugyanis ha Ficóék netán mégis ódzkodnának az orosz sínpár megépítésétől, a szomszédra mutathatnak: ha nektek nem kell, ők majd viszik a projektet. Ez elég rossz fejlemény, a két államnak ugyanis inkább a széles nyomtávú vasút meghosszabbításának elutasításában kellene együttműködnie.  Most mind Szlovákia, mind Magyarország profitál a helyzetből. A Kínából és Oroszországból Ukrajnán át a térségbe érkező árukat Tiszacsernyőn vagy Záhonyban rakják át. Mindegy, melyik országon keresztül vezetne az „orosz vasút“, munkahelyek ezrei szűnnének meg, a kelet-szlovákiai és a kelet-magyarországi csatlakozási pont pedig elveszítené stratégiai jelentőségét. Cserébe építhetnénk 500 km hosszú pályát, ami viszont egyszeri beruházásként csak pár évig adna munkátaz itteni cégeknek. Az áthaladó forgalomból viszont garantáltan nem tudnánk annyit profitálni, hogy akár évtizedek múlva, de megtérüljön a befektetés - melynek összértéke eléri a 6 milliárd eurót. És ezt a számot illik óvatosan kezelni, az állami zsebből épülő nagyberuházásokról utólag mindig kiderül, valahogy többe kerültek - csoda lenne, ha pont ez az invesztíció nem lépné túl jócskán a kezdeti keretet. Az a napnál is világosabb, hogy orosz és kis részben osztrák társfinanszírozás esetén is a költségek jelentős részét a szlovák (vagy a magyar) kormánynak kellene előteremtenie. A feszített költségvetések, magas államadósságok mellett ez felérne egy pénzügyi öngyilkossággal.  Akik jól járnának, azok az osztrákok. 40 kilométernyi pályát kellene építeniük, cserébe pedig 3 ezer munkahelyet kapnának. Egyben nőne az osztrák vasutak teherforgalma, hiszen a térségbe érkező összes árut ott pakolnák át. Tökéletesen érthető, Bécs miért erőlteti a beruházást. Ami kérdéses, hogy Oroszországnak miért éri meg mindez. Átrakodni így is, úgy is kell, az új, széles nyomtávú pályán elvileg gyorsabb lehetne a forgalom, ám a szállítási idő 15-30 perces lerövidülése 500kilométeres szakaszon semmit sem jelent, Kínából ide 15-18 napig vonatoznak az áruk. Megéri mindezért Moszkvának milliárdokat kiadni?  Talán… Kínálkozik ugyanis még egy, számunkra nem túl megnyugtató válasz: geopolitikai, stratégiai szempontból jól jönne nekik. A robotrepülők és kibertámadások korát éljük, ám ne feledjük: az igazi háborúkat a jövőben sem ilyen „kütyükkel“ fogják vívni. A hadi tervezésben pedig az ókor óta kulcsfontosságú a logisztika: hogyan juttassuk el az utánpótlást, fegyvereket és embereket a lehető leggyorsabban a hátországból a frontra? Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy az oroszok pár év múlva lövöldözni akarnak majd errefelé, csak annyit, hogy hosszú távú védelmi stratégiájuk szempontjából ideális egy nyugati irányban meghosszabbított széles nyomtávú vonal. S ami nekik ideális, az nekünk nem éppen az, mondatja velünk a történelmi tapasztalat.