Szegényen az EU-ban

Szlovákiában minden ötödik család szegénységi küszöb körüli jövedelemből él. Nagyon kedvezőtlen arány. A statisztikai hivatal adataival ellentétben a munka- és szociális ügyi minisztérium azt állítja, „csak” minden tizedik ember szegény nálunk. Más szempontokat érvényesít számításaiban. Furcsa, hiszen a statisztikai hivatal és a népjóléti minisztérium ugyanannak az állami gépezetnek a része. A más-más mérce alkalmazása egyéb területeken is látványosan eltérő adatokat produkál: a minisztérium néhány hete 16 százalék alatti munkanélküliségről beszélt, míg a statisztikai hivatal szerint az első negyedévben 19,3 százalékos volt ez a mutató. Elgondolkoztató az is, hogy a foglalkoztatottság a gazdaság látványos növekedése ellenére csökkent. Ez még a korábban derűlátó elemzőket is meglepetésként érte. Olyan gazdasági elemző azonban még nem született – főleg ha szigorúan a piac működése szempontjából közelíti meg a jelenségeket –, aki bármire ne találna magyarázatot. A nagyarányú munkanélküliséget most többen közülük a munkatermelékenység növekedésével magyarázzák, ami hosszú távon kétségkívül az ország javára válik. Ez azonban a ma szegényeit nem vigasztalja. Persze, ez még nem jelenti azt, hogy a hivatalosan kimutatott szegénységi küszöb fölött élők zöme gazdagnak nevezheti magát, legfeljebb tisztes szegénységben élőnek. Az e kategóriába tartozók jó része pedig általában nem szívesen mondja ki magáról, hogy szegény, még akkor se, ha éppen hogy csak megél havi jövedelméből. Mintha szégyellnék a szegénységet...

Tény, hogy az unión belül a szegénységi mutatót illetően Szlovákia nincs a legrosszabb helyen. De olyan jó helyet sem foglal el a ranglétrán, amilyenre a szlovákiai gazdaság látványos növekedésén örvendező reformminiszterek kijelentéseiből következtethetnénk. A szegények számát illetően Szlovákia az EU korábbi tagországai közül Portugáliával hasonlítható össze, az új tagországok között pedig e tekintetben valahol a középmezőnyben foglalunk helyet. Ezek a tények is azt mutatják, nem mindegy, hogy az új Európai Parlamentben a 14 szlovákiai képviselő egy szociális-an erősebb Európa építése mellett száll-e síkra – ahogy azt a kampányban állították –, vagy enged majd azoknak az érdekcsoportoknak, amelyek a szociális Európa megfékezésének rendelik alá döntéseiket. Szerintük kontinensünk érdemben Európa csakis a szabad piac beépített fékek – magyarán piacszabályozó elemek – nélküli érvényesülésével versenyezhet érdemben az Egyesült Államokkal. A szociológus szerint a hazai népjóléti rendszer szűkmarkúbb, mint amilyenhez a nemzetközi megállapodások alapján igazodnunk kellene. Pedig az európaiság azt is jelenti: az emberhez méltó életfeltételek megteremtése.