Szaddám azt hitte, nem lesz háború

Szaddám Huszein volt iraki diktátor, akit bizalmasai elszigeteltek a való helyzettől, az utolsó pillanatig nem hitte el, hogy az Egyesült Államok háborút indít Irak ellen, és még a fegyveres beavatkozás kezdete után is francia és orosz közvetítéssel elérendő „amerikai kapituláción” dolgozott – áll a csütörtöki The Times által ismertetett, eddig titkos iraki hírszerzési iratokban.

A vezető brit napilap által megszerzett dokumentumok szerint Huszein kormányhivatalnokai, diplomatái és kémei annyira torz képet festettek a diktátornak a külvilágról, hogy a volt elnök semmilyen figyelmeztetést nem vett komolyan. Mindeközben a legfelső iraki vezetés szinte mítoszként hitt abban, hogy Franciaország és Oroszország – a háborút ellenző két legnagyobb európai hatalom – el fogja érni a fegyveres beavatkozás befejezését.

A háború kitörése után tíz nappal Huszein elnöki hivatalának vezetője egy leiratban arra utasította Nadzsi Szabri külügyminisztert, hogy a francia és az orosz kormány révén tudassa az Egyesült Államokkal: Irak „kizárólag feltétel nélküli amerikai csapatkivonást hajlandó elfogadni”. A dokumentum szerint Irak nyerésre áll a háborúban, az Egyesült Államok pedig „belesüllyedt a vereség mocsarába”.

Szabri előzőleg azt jelentette Huszein hivatalának, hogy találkozott a bagdadi orosz nagykövettel, aki közölte: Moszkva szerint a háború egy-két évig is eltarthat, és kimenetele az afganisztáni szovjet invázióéhoz lesz hasonlatos.

A The Times szerint az iraki hírszerzés minőségére jellemző az az üzenet, amelyet a damaszkuszi iraki nagykövetség egyik hírszerző tisztje küldött Bagdadba két nappal a háború kitörése után, és amelyen primitív rajzfigurákkal volt bejelölve „20 ezer, amerikai egyenruhába öltözött izraeli katona” pozíciója Irak nyugati részén.

Bagdad damaszkuszi emberének jelentése szerint „megbízható jordániai források” közölték vele, hogy az izraeli hadosztályok Patriot föld-levegő rakétákkal felszerelkezve foglaltak el harcálláspontokat a nyugat-iraki sivatagban.