Sürgetik a humanitárius gesztust

„Úgy véljük, hogy a kormánynak végre meg kellene tennie ezt a lépést az igazságtalanul megbántott németek irányában” – jelentette ki Richard Šulko, a Német Szövetség alelnöke a csehországi nemzeti kisebbségek gondjairól rendezett parlamenti szemináriumon. Nem kizárt, hogy ez a gesztus más, a háború után szintén üldözött csehszlovákiai kisebbséget, köztük a magyarokat is érinthetné.

Šulko leszögezte, a Csehországban maradt németek mindig is lojális, kötelességeiket teljesítő állampolgárok voltak, a II. világháború utáni üldözésük igazságtalan volt, s ezt mind a mai napig sérelemnek érzik. Problémának nevezte azt is, hogy a cseh közvélemény továbbra is összekeveri a kitelepített németeket az országban maradottakkal, s a németeket szinte másodrendű állampolgároknak tekinti. „Ezért azt is elvárnánk a parlamenttől, hogy adjon ki nyilatkozatot, mely leszögezné: a ma is Csehországban élő németek pozitív szerepet játszottak az állam életében” – hangsúlyozta Šulko.

A II. világháború után Prága a Beneš-dekrétumok alapján kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánította a német és a magyar kisebbséget, elvette vagyonukat, állampolgárságukat, s mintegy hárommillió németet kitelepített az országból. Csehszlovákiában csak azok a németek maradhattak, akiknek a hatóságok elismerték, hogy a háború alatt aktív antifasiszták voltak. A magyarok kitelepítését a németektől eltérően a potsdami nagyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá. A Csehszlovákiában maradt néhány tízezer német nagy részét azonban ennek ellenére is kényszermunkatáborokba vitték, bérük egy részét az állam visszatartotta, s más módon is üldözték őket. A cseh kormány három évvel ezelőtt jelezte, ezeket a németeket jelképesen megköveti, és kártalanítani kívánja. A törvényjavaslat el is készült, de a kormány még mindig nem fogadta el, s nem terjesztette a parlament elé.

Andrej Sulitka, a kormány kisebbségi tanácsa állandó titkárságának vezetője a felszólalásra reagálva azt állította, a jogszabályt az év végéig várhatóan véglegesíti a kormány, majd a törvényhozás elé kerül. Petr Mareš korábbi miniszterelnök-helyettes egyik nyilatkozata szerint ez a jelképes gesztus a csehországi lengyeleket, horvátokat és magyarokat is érinthetné.

Jiří Paroubek kormányfő felavatta Edvard Beneš múzeumát

Sezimovo Ústí. Edvard Beneš mint az első csehszlovák köztársaság külügyminisztere Európa legtekintélyesebb politikusai közé tartozik, ám az ő nevéhez fűződnek a magyarok és a németek kitoloncolásával kapcsolatos események is – jelentette ki szombaton a dél-csehországi Sezimovo Ústíban, Beneš lakóházában létesített múzeum avatásán a cseh miniszterelnök. Jiří Paroubek rámutatott: Benešhez sok félreértés kapcsolódik, és ezek a történelem leegyszerűsített látásmódjára vezethetők vissza. A kormányfő szavai szerint Beneš egyike volt a történelem legjobb diplomatáinak, ám „nem tudta mindazt megmutatni, amire képes volt”. Pavel Dostál kulturális miniszter szintén kiemelkedő államférfinak nevezte a 121 éve született Benešt. Mint hozzátette, ezen azok a német politikusok, egyesületek és lobbisták sem képesek változtatni, akiknek „propagandisztikus eszközei gyakran a történelem értelmezését szolgáló bolsevista módszereket tükrözik”. (MTI)