Sej, a mi lobogónkat…

Normális országban persze ez nem kérdés, az egyénnek és a közösségnek egyaránt joga kiállni saját érdekeiért. Sőt, több ennél, kötelessége önmagával, illetve a közösséggel szemben. Ha nem ért egyet a követelésekkel, akkor nyilván megteheti, hogy szembeszáll, vitatkozik, érvel egy tüntetés ellen, vagy akár ellenakciót szervez. Így működik ugyanis az öntudatos ember: a pénzéért elvár, illetve ha azért azt kapja, amit elvár, akkor kiáll érte és megvédi.

Ez nem politika, ez civil magatartás. A gondolkodó ember eszköze.

Ám éppen e ponton bukik el az egész Magyarországon, amely a fenti logikát követve tehát nem normális ország. (Nem, tényleg nem az.)

Magyarországon ugyanis a hatalom a követezőket nem szereti egy emberben: ha gondolkodik, ha öntudata van, ha tisztában van az érdekeivel, pláne, ha ezekért kiáll. Ennyi. Aki pedig mindezt mégis megteszi (legyen szó ötvenezer tüntetőről március 15-én, vagy 15 ezer tiltakozó tanárról, diákról, szülőről), az ugye nem civil egyén, hanem politikai aktivista.

Azokat meg pláne nem szereti Orbán Viktor kormánya.

Illetve mégis, de csak akkor, ha mellettük állnak ki. Bár akkor már nem politikai aktivisták, hanem nyilvánvalóan civilek, akik ugye egyszerűen csak kiállnak a kormány nagyszerű intézkedései és elvei mellett, és ha kell, megvédik, sőt, tüntetnek ezekért.

Ha hallottak már a Békemenetről, úgy pontosan tudják, mire gondolok.

Aki pedig csak kicsit idősebb, az kapásból tudja azt is, hol látott már ilyesmit. Mikor és hol volt imperialisták szolgálója az, akinek önálló véleménye volt, mikor és hol volt ellenforradalmár az, akinek a hatalom szava hazugnak tűnt, mikor és hol volt osztályellenség az, aki még a száját is ki merte nyitni. Tudja, mikor és kinek kellettek látványos PR-akciók, amelyek a nép támogatását, illetve a vezetők iránti, imádattal teli rajongást voltak hivatottak demonstrálni – legyen az akár aláírásgyűjtés (nevezzük például Nemzeti Konzultációnak), referendum (nevezzük kvótanépszavazásnak), esetleg élőkép egy nemzeti ünnepen. Az országot pedig eközben az erre hivatottak szép csöndben szétlopták!

Magyarország visszatért a 20. századba: már a nyolcvanas évek elején vagyunk – jönnek a hetvenesek.

UI. A héten meghalt Biszku Béla, az ’56 utáni megtorlásokért felelős belügyminiszter. Nyugodtan távozott.

A szerző magyarországi publicista