Razzia után

A rendőrök állítólag körözött és a büntetés-végrehajtás elől bujkáló személyeket kerestek a faluban, arra számítva, hogy az ünnepekre hazatérnek, így remek alkalomnak gondolták a múlt hét csütörtökét. Az, hogy mennyire lépték túl a hatáskörüket, megint nem derülhet ki, hiszen nincs a nyilvánosság elé tárható videofelvétel. Arról sincsenek adatok, hogy Füzesérről végül mennyi embert vittek el, a több településre kiterjedő akció során összesen öt személyt állítottak elő. Az elmúlt években számos eset történt, amikor minimum megkérdőjelezhető volt a rendőrök viselkedése a romákkal szemben. Ám a legnagyobb probléma nem magával a rendőri fellépéssel van, amelyek egy része akár jogos is lehet, hanem az azt követő kontroll teljes hiányával. Hat év telt el azóta, hogy a kassai rendőrök arra kényszerítettek hat roma gyereket, hogy meztelenre vetkőzve egymást verjék a rendőrőrsön. Annak ellenére, hogy az esetről amatőr videofelvétel is készült, melyen egyértelműen látni, hogy a gyerekeket megalázzák a rendőrök, nemrég az elsőfokú bíróság felmentette az összes rendőrt. Egyszerűen nem volt hajlandó bizonyítékként elfogadni a felvételt, mert az állítólag nem törvényesen került a védelemhez. A roma srácok bíróságon tett vallomása pedig ellentmondásokkal volt tele, így ez tökéletesen megfelelt a bírónak és a rendőröknek is. Az, hogy az eset óta hat év telt el, és valószínűleg életük legmegalázóbb pillanatai közé tartozott, nem nagyon érdekelt senkit. Máig nincs semmilyen jogerős döntés a szepsi romatelepen történt 2013-as rendőrségi razzia kapcsán sem, amikor rendőrök több tucat romát vertek össze a telepen. A belügyminiszter Robert Kaliňák a mai napig állítja, hogy a rendőrök szabályosan jártak el. Punktum. A romák nevében Szlovákiában az állami szervek közül csak Peter Pollák roma kormánybiztos tud az ilyen esetekkel foglalkozni, ám az ő főnöke Robert Kaliňák, így a kör bezárul. A Fico-kormány szerint a romakérdés nem más, mint erőszak és államigazgatási feladat. Hiába próbál intézkedni Pollák, az ilyen esetek után évek óta falakba ütközik. Jana Dubovcová ombudsman az, aki még minden ilyen ügy kapcsán felszólalt, ám a emberi jogi biztos is csak dísznek van Szlovákiában, hiszen éves parlamenti beszámolóját alig egy tucat képviselő szokta meghallgatni, javaslataira pedig oda se figyelnek. A romáknak sokkal erősebb legitim képviseletre lenne szükségük, mert az tudná hatékonyan képviselni a jogaikat. A civileknek sajnos nincs sem jogi, sem hatalmi eszközük, hogy elérjenek valamit, évek óta egy helyben topognak. Ilyen eseteknél látszik leginkább, hogy mennyire hiányzik a hiteles roma elit, amely fel tudna szólalni és folyamatosan képviselni a roma ügyeket. Azok, akik erre képesek lesznek, sokat nyerhetnek, ám feladatuk is rengeteg lesz.