Pótlékok az egyéjszakás kalandhoz

A csak nevében szociáldemokrata Smer csúszik lefelé a lejtőn, a megyei választások súlyos kudarca után (amit minden igyekezet ellenére nehéz sikerként eladni) egy ügynökség (AKO) már 25 százalék alatti népszerűséget mért a pártnak – ilyen már régen nem volt.

Fico a választások után több napig tartó bujdosás, majd kínos magyarázkodás után újra lendületbe jött és megint csak a régi receptet vette elő: szociális demagógia populista marketinggel ötvözve, meg persze a kihagyhatatlan agresszív támadás (Kiska elnök ellen).

A kormány megint a nép javát akarja, de megint főleg a munkaadók kasszájából. A magánszektorra kényszeríti rá a béremeléseket úgy, hogy közben az államkassza is rendesen kaszáljon ezen, miközben az állami finanszírozású közszféra megint kivétel szinte minden alól, s ott csak lassan adagolják a béremelést. Azonban a Smer még így sem tud felelősséggel gazdálkodni, minden évben nagyobb költségvetési hiányt termel a tervezettnél és egyre távolabbra tologatja a kiegyensúlyozott büdzsé elérését.

Fico üzemi performansza azt volt hivatott újra nyomatékosítani, hogy emelkedik az éjszakai, a hétvégi és az ünnepnapi munkáért járó bérpótlék. A munka törvénykönyve módosítását jó szokás szerint képviselői indítványként terjesztette be a Smer, hogy megkerülje a többi minisztériumot, illetve a munkaadók tiltakozását, bármilyen hatásvizsgálatot, egyeztetést. A különböző becslések szerint az intézkedések 1–1,1 milliárd euróval dobják meg éves szinten a munkaadók költségeit, de ennek kb. fele járulékok és adók formájában az államkasszát fogja gyarapítani… És a legnagyobb poén: a kivételt képező közszférában nem nőnek a magánszektorban előírt szintre a pótlékok, mivel ott máshogy (a bértáblák, és nem a minimálbér alapján) számítják ki azokat. A közszféra mellett csak néhány ágazatnak adtak kivételt, például a pékségeknek, amelyeket teljesen kicsináltak volna az emelések.

Apropó bértáblák – ezeknél több fizetési osztály jóval a minimálbér alatt van, de ezt a kormány nem úgy oldja meg, hogy megemeli a fizetéseket, hogy a bértáblázat is a (rendre megemelt) minimálbérrel kezdődjön. Nem ám, mert ez az összes fizetési kategóriában megdobná a bért, és ezzel sok százmillióval az állami kiadásokat. Ehelyett inkább kipótolja az alacsonyabb béreket, hogy azok elérjék a vadul emelgetett minimálbér szintjét.

Apropó minimálbér: jövőre 480 euróra kell emelkednie bruttóban, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a minimálbért fizető munkaadó havi bérköltsége 88 euróval nő, ebből a munkavállaló 29 eurót visz haza, a többi megy az államkasszába. A dolgozó és az állam így egyharmad-kétharmad arányban osztozik az emelésen – ahogy Jozef Mihál már többször rámutatott. A korábbi helyzethez képest a legutóbbi javaslatokkal az változik, hogy az állam még többet kaszálna, a munkáltató meg még többet fizetne, mert eltörölnék (megint csak egy képviselői módosító indítvánnyal) a munkáltató által igénybe vehető egészségbiztosítási járulékcsökkentést az alacsonyabb béreknél. Azt a csökkentést, amit a Fico-kormány vezetett be 2015-től…

Aki azt hinné, hogy ezek után az államkasszában elég pénz lesz, hogy rendesen megfizessék a közalkalmazottakat és a tervek szerint csökkentsék az államháztartási hiányt, az téved. Az állam vezetése Szlovákiában a magánszektor zsebéből jótékonykodik: emeljék meg ők a pótlékokat, fizessék ki ők a 13. és 14. bért, adjanak ők nagyobb béreket, miközben a saját állami alkalmazottaink nem érdekelnek. Helyette inkább lehúzok egy éjszakai műszakot a gyárban. Utána meg visszamegyek a Bonapartéba. Mit mondjak, rendkívül hiteles.