Politikai adok-kapok Passauban

HangulatkeltésSomogyi Tibor felvétele Az ARD televízió Müncheni riport című műsorából ismert Andreas Böntének vitavezetőként minden szakmai rutinjára szüksége volt ahhoz, hogy megakadályozza a teljes káoszt a passaui Médiaközpontban, ahol nyolcszáz jelenlévő előtt nyílt vita alakult ki Günter Verheugen EU-bővítési biztos és Edmund Stoiber bajor tartományi kormányfő között. A másik két résztvevő, az osztrák külügyminiszter és különösen az EU-ügyeket szakértő szlovák miniszterelnök-helyettes jószerével csak a díszlet szerepét töltötte be.

„Szlovákia úton Európa felé” – ezt a címet viselte a kerekasztal-beszélgetés, amelyen a legkevesebb szó éppen országunkról esett. Annál többet foglalkozott Németországgal, és az EU-bővítés lehetséges buktatóival Stoiber, a CSU elnöke és Verheugen, az Európai Bizottság tagja. Az eddig is inkább euroszkeptikus politikusként ismert bajor tartományi kormányfő nem rejtette véka alá lesújtó véleményét az Unió kelet-európai bővítéséről. Amint magához ragadta a szót, Stoiber máris Kelet-Németország példáját húzta elő, mondván: hiába pumpálnak évente 150 milliárd márkát a volt keletnémet tartományokba, az életszínvonalat mégsem tudták nyugatira emelni. Azt persze nem mondta ki az ősz politikus, hogy az EU kelet-európai bővítése en bloc hibás elképzelés lenne, inkább úgy fogalmazott, hogy beszélni kell a nehézségekről, a nyitás lehetséges buktatóiról is. Példaként a Csehországgal szomszédos bajor régiót említette, amelyet a jelek – és Stoiber – szerint hátrányosan érint majd az EU keleti bővítése. Szerinte az európai polgárok rosszallását tudomásul kell venni, e mellett az uniós bővítésről készült közvélemény-kutatás legfrissebb adataival érvelt. Stoibert szerint a kelet-európai országok uniós csatlakozását egyre kevesebb német támogatja. „Az Európa nagyságáról szóló hangzatos szólamokkal nem sokat nyernek” – vágta Verheugen fejéhez a CSU elnöke.

„Órákig panaszkodhatnék én is, mi minden nem működik az Európai Unióban, ami azonban igazán fontos, hogy az EU még mindig az egyetlen és leghatásosabb eszköze az európai biztonságnak” – mondta Verheugen. „Magukat ott Brüszszelben nem a nép választotta” – vetette oda Verheugennek Stoiber, mintegy utolsó érvként. Ugyanez a Stoiber mondta ki azt is, hogy nem ideologikusan, hanem pragmatikusan kell gondolkodni a bővítésről.

Nyolcszáz fős hallgatóság előtt zajlott a vita, melyet a SAT1 televízió élőben közvetített, a német tévénézők azt is egyenes adásban láthatták, amint Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter-asszonyt a telefonhoz szólították. Amikor visszatért a terembe, elárulta, hogy Kofi Annan ENSZ-főtitkár kereste, hogy tájékoztassa az Egyesült Államok elleni terrortámadás nyomán kialakult helyzet legújabb fejleményeiről. Két beszéd között hamisítatlan cigányzenét szolgáltattak Berkiék, nagyobb sikert aratva mint három szlovák miniszterelnök-helyettes együttvéve. Apropó, szlovák kormány: a programban eredetileg szereplő Mikuláš Dzurinda kormányfő – nem tudni, miért – mégsem ment el Passsauba, így Ivan Mikloš, Mária Kadlečíková és Csáky Pál miniszterelnök-helyettesek tartották a frontot. A népes hallgatóság között feltűnt Miroslav Kusý professzor éppúgy mint Ján Foltín, szlovákia német nagykövete vagy Karol Kállay fotóművész. Még a vita kezdete előtt Milan Kňažko kulturális miniszter próbálta álomba ringatni a nagyérdeműt, amikor végeláthatatlan terjedelemben ismertette a modern szlovák képzőművészet mibenlétét. A kisebb disszertációnak beillő előadás alapos volt ugyan, és indokolt is, hiszen másnap két passaui helyszínen is kiállítás nyílt a szlovák képzőművészek munkáiból. Akkorra azonban már más, halaszthatatlan dolga akadt Kňažkónak, így mindenki legőszintébb sajnálatára nem vehetett részt a megnyitókon.